Hazai talajszelvények fitolit morfotípus-diverzitása

Pető, Ákos (2011) Hazai talajszelvények fitolit morfotípus-diverzitása. Agrokémia és Talajtan, 60 (1). pp. 45-64. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2011.1.5.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2031. Download (1MB)

Abstract

A talajok környezettörténeti kutatásokban való alkalmazásának egyik lehetséges módja, hogy a növényekben képződő, kémiai és fizikai tényezőknek egyaránt hosszú ideig ellenálló növényi opálszemcsék (fitolitok) által közvetített élőhelyi képet megfejtsük. A növényi opálszemcsék együttese a talajban történő felhalmozódás révén, a felszínt benépesítő növényvilág lenyomatát adja. Egy adott vegetációra jellemző fitolitegyüttes jellegét elsődlegesen a létrehozó növényzet befolyásolja, ugyanakkor a másodlagos – talajképződési és emberi – tényezők figyelembe vétele, számszerűsítése is fontos szereppel bír. A talajokban felhalmozódó növényi opálszemcsék minőségi elemzése révén konkrét növényi életközösségeket (élőhelyeket) jellemezhetünk; mennyiségi elemzésükkel, illetve talajainkban megfigyelhető eloszlásukkal pedig a növényi életközösségek talajfejlődésre kifejtett hatását, azok monotonitását és/vagy szakaszosságát ismerhetjük meg. Dolgozatomban 20 talajszelvény, 117 rétegmintával jellemzett fitolitismereti adatbázisát dolgozom fel. A vizsgálat célja, hogy a recens életközösségekhez hasonlóan, a megjelenő fitolit morfotípusok mennyiségi és minőségi jellemzőinek a figyelembevételével jellemezzem az egyes talajok által megjelenített élőhelyek fitolitképzési potenciálját, illetve visszacsatolást találjak a jelenségek és a talajok múltja között. Ehhez az ökológiában is alkalmazott diverzitási indexeket hívom segítségül. A morfotípus-diverzitási értékek egy talajszelvény fejlődésének összetettségét is megmutatja, így az eredmények alapján három, egymástól eltérő típust határoltam el. Az első típus, amelyik esetében a természetes és mesterséges hatások eredményeképpen növekedik a fitolitok és a morfotípusok száma, tehát a természetes fejlődési folyamathoz képest fitolittöbblet jelentkezik. A második típus esetében a talajszelvény helyzetéből adódóan fitolit- és szervesanyag-veszteség keletkezik, amely közvetlenül csökkenti a talaj morfotípus-változatosságát és fitolitmennyiségét, míg a harmadik típusba az intakt szelvényeket soroltam, ahol a szelvény fitolitösszletét csak a szelvényen tenyésző vegetáció alakítja, külső hatás nem játszik közre. Ebben a tekintetben ez egy belső folyamatok által, a külső folyamatok kizárásával fejlődő típus. | One way of utilizing soils in research on environment history is to detect and understand the plant opal assemblages in soil profiles. Plant opal particles, also known as phytoliths, accumulate in the topsoil and represent an inorganic imprint of the surface vegetation. A phytolith assemblage is primarily characterized by the plant association that produces it, but secondary processes such as soil formation and human impacts may also influence the vertical distribution and appearance of phytoliths within a soil profile. The qualitative analysis of plant opal particles allows us to reconstruct former environments, whilst quantitative observations can be used to understand the influence of the monotonous or periodically changing vegetation that inhabits the surface. This paper presents an analysis of a soil phytolith database consisting of 117 samples taken from 20 profiles. The aim was to demonstrate how diversity indices, which are primarily designed to characterize biomes, can be applied to soil phytolith studies in order to describe the phytolith-producing potential of soil representing various habitats and plant associations. The morphotype diversity indices used in the study are able to shed light on the complexity of soil development. Based on the calculation of morphotype diversity indices, three major soil types were distinguished. In the case of Type I, both the phytolith content and the morphotype diversity increased as a consequence of natural and artificial effects, resulting in a phytolith surplus compared to natural processes. In Type II, due to the geomorphological position of the soil profile and fluvial processes (surface instability in general), there is a decrease in the phytolith content and the morphotype diversity, leading to phytolith and organic matter deficits. Intact profiles, where the phytolith composition depended only on the vegetation, were classified in Type III, where the morphotype diversity and vertical distribution of the phytoliths were mainly affected by internal processes.

Actions (login required)

Edit Item