A kálium és bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tavaszi repcében

Kádár, Imre and Csathó, Péter (2011) A kálium és bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tavaszi repcében. Agrokémia és Talajtan, 60 (2). pp. 359-370. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2011.2.5.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2031. Download (204kB)

Abstract

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatásokat 1990-ben, a kísérlet 3. évében tavaszi repce jelzőnövénnyel. Az alaptrágyázás hektáronként 100–100 kg N és P2O5 volt. A K-szinteket 0, 1000 és 2000 kg·ha-1 K2O feltöltő adaggal, a B-szinteket 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 B-adaggal állítottuk be 1987 őszén, lucerna elővetemény után. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát, 60%-os KCl és 11%-os Na2B4O7×10H2O bórax formában alkalmaztuk. Főparcellaként a 3 K-szint, alapparcellaként a 4 B-szint szolgált 12 kezeléssel és 3 ismétlésben, 36 parcellával, osztott parcellás (split-plot) elrendezésben. A termőhely szántott rétege 5% körüli CaCO3-ot, 3% humuszt, 20–22% agyagot tartalmazott. A talaj eredetileg N, Ca, Mg, Mn és B elemekkel kielégítően, káliummal közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősül. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A tavaszi repce 130 napos tenyészideje alatt 244 mm csapadékot kapott, az 1 m-es talajréteg további 126 mm-re becsült hasznosítható vízkészlettel rendelkezett a repce vetésekor. A 370 mm összes vízkészlet fedezhette a jó–közepes termés vízigényét. Az éréskori, augusztusi szárazság azonban a magképződést akadályozta. A főbb megállapítások: – A K- és B-kezelések nem befolyásolták a repce fejlődését, illetve termését. Aratás idejére kereken 7,6, 1,9 és 1,0 t·ha-1 szár, becő és mag képződött. A tőrózsás korú hajtás N-, P-, K-, Ca-, Mg-, Mn-, B- és Cu-koncentrációi az irodalmi optimum tartományban vagy annak közelében voltak a kezeletlen talajon. – A bóraxszal végzett B-trágyázás nyomán a tavaszi repce vegetatív szerveinek B-tartalma átlagosan megkétszereződött a kísérlet 3. évében. A K-trágyázás emelte a repce vegetatív szerveinek K-tartalmát, valamint mérsékelte a Ca, Mg és B elemek koncentrációját a fellépő ionantagonizmus nyomán. Különösen a K–Mg antagonizmus volt kifejezett. A K/Mg hányadosa a K-kontroll talajon mért 8-ról kereken 14-re nőtt a gyökérben, 10-ről 17-re a hajtásban, 16-ról 28-ra a szárban. – Az aratáskori összes föld feletti 10,6 t·ha-1 biomassza 245 kg K, 236 kg N, 121 kg Ca, 35 kg Na, 26 kg P és 19 kg Mg elemet akkumulált. Adataink felhasználhatók a tavaszi repce elemigényének becslésekor a szaktanácsadásban. | Interactions between potassium and boron were investigated on a pseudomyceliar (calcareous) chernozem soil at the Experimental Station of RISSAC in Nagyhörcsök in 1990, in the 3rd year of an experiment involving spring rape. Basic fertilization was applied at rates of 100 kg each of N and P2O5 per hectare. The K levels were 0, 1000 and 2000 kg·ha-1 K2O and the B levels 0, 20, 40 and 60 kg·ha-1, applied in autumn 1987 after the forecrop, alfalfa. The fertilizers were applied in the form of calcium ammonium nitrate, superphosphate, 60% KCl and 11% Na2B4O7×10H2O (borax). The three K levels formed the main plots and the four B levels the sub-plots, giving a total of 12 treatments in 3 replications on a total of 36 plots, arranged in a split-plot design. The ploughed layer contained around 5% CaCO3, 3% humus and 20–22% clay. The soil was originally satisfactorily supplied with N, Ca, Mg, Mn and B, with moderate supplies of K but only relatively poor supplies of P and Zn. The groundwater was located at a depth of 13–15 m and the area was prone to drought. During the 130-day vegetation period, the spring rape received 244 mm rainfall, in addition to which the top 1 m of soil contained an estimated 126 mm of water when the crop was sown. This total of 370 mm water was sufficient to supply the water demands of a good to moderate yield. However, the drought during ripening in August hindered seed formation. The main conclusions were as follows: – The K and B treatments had no influence on the development or yield of rape. The stem, pod and seed yields at harvest amounted to 7.6, 1.9 and 1.0 t·ha-1. On the untreated soil the N, P, K, Ca, Mg, Mn, B and Cu concentrations in the shoot at the rosette stage were in or close to the optimum range given in the literature. – After fertilization with borax the B content of the vegetative organs of spring rape doubled on averaged by the third year of the experiment. K fertilization increased the K content of the vegetative organs, while lowering the concentrations of Ca, Mg and B due to ion antagonism. The K–Mg antagonism was especially pronounced. The K/Mg ratio rose from 8 on the K control soil to around 14 in the roots, from 10 to 17 in the shoots and from 16 to 28 in the stem. – The total 10.6 t·ha-1 aboveground biomass at harvest accumulated 245 kg K, 236 kg N, 121 kg Ca, 35 kg Na, 26 kg P and 19 kg Mg. These data could be utilized by the extension service when estimating the nutrient requirements of spring rape.

Actions (login required)

Edit Item