A tartós intenzív műtrágyázás utóhatásai a növényi szárazanyag elemösszetételére

Szűcs, Mihály and Szűcs, Mihályné and Koltai, Gábor and Kajdi, Ferenc (2012) A tartós intenzív műtrágyázás utóhatásai a növényi szárazanyag elemösszetételére. Agrokémia és Talajtan, 61 (1). pp. 107-116. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2012.1.8.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2032. Download (462kB)

Abstract

Borsó és napraforgó jelzőnövényekkel, 1 kg talajt tartalmazó edényekben végeztünk tenyészedény-kísérletet az 1970-es évek elején, az intenzív műtrágyahasználat kezdetén vett és tárolt talajmintákkal, valamint 30 év elteltével ugyanazokról a helyekről gyűjtött párjukkal. A minták karbonátos talajok (csernozjomok) esetén 6, nem karbonátos talajok (savanyú barna erdőtalajok) esetén pedig 13 mintavételi körzetet reprezentáltak. A virágzásig nevelt növények mintáit elhamvasztottuk és megmértük a P-, K-, Ca-, Mg-, Na- és B-tartalmukat. Korábbi talajvizsgálati adatainkkal egyezően, a savanyú talajokon termesztett növényminták szárazanyagában igen jelentős B-tartalom csökkenés volt mérhető. A mostanra kialakult és vélhetően állandósult helyzetben a savanyú talajokon termesztett növények B-tartalma most már lényegesen kisebb, mint a karbonátos talajokon termesztetteké. Az ebből adódó estleges egészségügyi hatások vizsgálata indokolt lenne. A növények P-tartalma is növekedett, követve a talaj oldható P-tartalmának változását. Ez felveti annak a nagy valószínűségét, hogy jelenleg és még sokáig a növények Zn és más P-antagonista mikroelem-tartalma tartósan alacsony marad. A K-műtrágyázás olyan módon csökkentette a növényi szárazanyag Mg-, Ca- és Na-tartalmát, hogy emellett a növények K-koncentrációja nem minden esetben követte a talajok nagyobb K-ellátottságát. Vizsgálataink szerint tehát a tartós intenzív műtrágyázás hatására lényegesen megváltozott a termesztett növények elemösszetétele, ami a hosszú utóhatás időszakra is állandósult. A változásoknak táplálkozás-egészségügyi hatásai is lehetnek. | An experiment was performed on pea and sunflower in pots containing 1 kg soil, either taken and stored in the early 1970s, when intensive mineral fertilization was first introduced in Hungary, or taken 30 years later from the same locations. Calcareous (chernozem) soil samples were taken from 6 different sampling sites, while non-calcareous (acidic brown forest) soils were represented by samples from 13 different locations. Samples of plants grown to flowering were ashed and the phosphorus, potassium, calcium, magnesium, sodium and boron contents were recorded. As it was predicted by earlier soil analyses, there was a very substantial decline in the boron content of plants grown on acidic soils. Consequently, it can now be expected that the boron content of plants grown on acidic soils will be much lower than for those grown on calcareous soils. The possible heath effects of this warrant investigation. There was also an increase in the phosphorus content of the plants, in line with changes in the soluble soil phosphorus, making it highly probable that the plants will have low contents of zinc and of other P-antagonistic trace elements for a long time. In response to potassium fertilization the magnesium, calcium and sodium contents of the plants decreased, while an elevated soluble soil potassium did not always result in higher potassium contents in the plants. The results thus indicated that long-term intensive fertilization caused considerable changes in the element composition of the plants and that these changes remained constant over a long period of after-effects. These changes might have consequences for human health.

Actions (login required)

Edit Item