A lakóközösségek ügyeivel foglalkozó személyek képzésének és kiválasztásának hatékonyságát növelő szabályozási változtatások lehetőségei

Polgár, Zoltán (2015) A lakóközösségek ügyeivel foglalkozó személyek képzésének és kiválasztásának hatékonyságát növelő szabályozási változtatások lehetőségei. In: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola 2014/15-ös Kutatói Fórumának tanulmánykötete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatástudományi Kar, Budapest, pp. 189-198. ISBN 978-615-5057-53-3

Preview

Text kutatoi_forum_2014_2015_polgar.pdf Download (524kB) | Preview

Abstract

A KSH 1 adatai alapján a lakásállomány 20 - 25% - a társasházban található, és megkö- zelítőleg 4,5 millión élnek társasházban 2 . A többlakásos lakásépítési projektek is társasházakat, vagy lakószövetkezeteket hoznak létre, így ez az adat kismértékben nö- vekvő. A mai Mag yarországon legalább három jogi szabályozás foglalkozik a lakóközösségben élők jogaival, a képviseletüket is többféle formában és végzettséggel lehet ellátni. A törvényi szabályozás a lakóközösség képviselőinek igen nagy mozgáste- ret enged, míg az érdekérvé nyesítő jogok gyakorlására igen szűk szegmensben van lehetőség. Magyarországon a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (további- akban: Tht) ismeri a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmét, mint kifejezést, de nem ad választ, hogy mi tekinthető l ényeges sérelemnek, vagy jogos érdeknek. To- vábbá az érintettnek vagy érintetteknek 60 napos jogvesztő határidővel lehet bírósághoz fordulni. A társasház szerveinek törvényességi felügyelete is csak 2014. február 18 - tól hatályosult a Tht - ban. Addig az időpo ntig egy rövid időszaktól eltekint- ve a társasházaknál nem volt törvényességi felügyelet, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlati megvalósulása most van kialakulóban. A társasházak szabályozásánál az is kihívást jelent, hogy bíróság hiába helyez hatá lyon kívül egy közgyűlési határozatot, azt ugyanolyan formában - újra - megszavazhatja a közgyűlés. 1 Központi Statisztikai Hivatal ( www.ksh.hu ) 2 Sárközy Tamás, Jogképesség – személyiség – jogalanyiság az embertöbbességek – csoportok – szervezetek kö- rében. ( Polgári jogi kodifikáció , 2000/4.) 3 - 9. „... a magyar jogban már az 1924. évi XII. törvénnyel meghono- sított, a Ptk. 149. § - ban a közös tulajdon speciális formájaként kiemelt és jelenleg az 1997. évi CLVII. törvény- nyel szabályozott társasházközösségekkel. Ezeknek ugyanis a hivatkozott törvény 3. § (1) bekezdése – anélkül, hogy jogi személlyé nyilvánítaná – sajátos ré szjogképességet adott: “az épület fenntartása, felújítása, valamint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során” az általa viselt közös név alatt társasházi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A társasháznak szervezete van: közgyűlés + közös képviselő (esetleg intézőbizott- ság). A közös képviselő képviseli a társasházat a külső jogviszonyokban. A társasház jogképessége nem abszo- lút, hanem relatív - Rakvács József kéziratban rendelkezésre álló tanulmánya szerint a bírói gyakorlat károm- 190 Az érintettség magas aránya, a jogi eszközök időbeli szűkössége, az SzMSz me- gírásának szabad módja, a tényleges szankciók hiánya és a piacon jelenlevő számo s üzleti formáció miatt, megvizsgáltam a kezeléssel megbízott személyek és/vagy ga- zdasági társaságok kiválasztásának módját. – Előadásom a közös képviselő választás hatékonyságának növelése érdekében elemzi a kialakult piaci viszonyokat és a jogi szabályoz ást. Valamint megoldást keres a jogi és szervezeti kihívások hatéko- nyságának növelésére a lakossági tulajdonos közösségek napi gyakorlatában, különös tekintettel az ügyintézéssel megbízott személy kiválasztására.

Actions (login required)

Edit Item