Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál = Examination of behaviour patterns related to bullying among pupils of primary and secondary schools

Vassné Figula, Erika and Margitics, Ferenc and Barcsa, Lászlóné and Madácsi, Mária and Pauwlik, Zsuzsa and Rozgonyi, Tiborné (2009) Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál = Examination of behaviour patterns related to bullying among pupils of primary and secondary schools. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10 (2). pp. 77-110. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.10.2009.2.1.pdf Download (453kB) | Preview

Abstract

Célkitűzés: Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták szerkezetét, a támadó, az áldozat, a csatlakozó beavatkozó, a segítő beavatkozó és szemlélő magatartásminta előfordulási arányait az általános- és középiskolás tanulók között, különös tekintettel a nemi és életkori eltérésekre. Módszerek: Az iskolai gyakorlatban az iskolai erőszakkal kapcsolatos magatartás- és viselkedésminták vizsgálatára kutatócsoportunk tesztfejlesztő eredményeként kialakított Iskolai Erőszak Kérdőívet használtuk. Eredmények: Az általános iskolai korosztálynál (11–14 év) az iskolai erőszakra adott reakciók közül a leggyakrabban előforduló magatartásminta — nemektől függetlenül — a segítő beavatkozás volt. A segítő beavatkozás összetevői közül a békítő beavatkozás mutatkozott a leggyakrabban használt magatartásmintának. A középiskolai korosztálynál eltérést találtunk a fiúk és a lányok között. A lányoknál szintén a segítő beavatkozás maradt a legerősebb magatartásminta, a fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás magatartásmintája vált a legjelentősebbé az iskolai erőszakra adott reakciók közül. Az iskolai erőszakra adott második legerősebb magatartásminta tekintetében szintén jelentősebb eltérések mutatkoztak a fiúk és lányok között. A lányoknál minden korosztály esetében ez a szemlélő, az általános iskolai fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás, a középiskolai fiúknál pedig a segítő beavatkozás magatartásminta volt. Az iskolai erőszakra adott támadó magatartásmódot nem találtuk jellemzőnek egyik korosztály esetében sem. A támadó magatartásminta azonban minden korosztály esetében jelentős, szignifikáns mértékben volt jellemzőbb a fiúkra, mint a lányokra. A fiúkra minden korosztály esetében szignifikáns mértékben jellemzőbb volt a fizikai és verbális erőszak alkalmazása és a támadásból származó előny preferálása. Az iskolai erőszakra adott reakciók közül az áldozat magatartásmintát találtuk a legkevésbé jellemzőnek a vizsgálati mintára. 11–12 éves korban még kb. azonos szinten váltak áldozatává az iskolai erőszaknak a lányok és fiúk. 13–14 éves kortól kezdve viszont ezt a magatartásmintát elsősorban a lányokra találtuk jellemzőbbnek, ami a szignifikáns mértéket azonban egyik korosztály esetében sem érte el. Az iskolai erőszakra adott magatartásminták egyes összetevőit vizsgálva szintén jelentős nemi eltéréseket sikerült kimutatnunk. | Objectives: The objective of this study is to reveal the structure of bullying behaviour patterns occurring at schools, the occurrence rate of the aggressor, victim, joining interferer, aiding interferer and spectator behaviour patterns among pupils and students at primary and secondary schools. Methods: We used the Bullying Questionnaire developed by our research team to study the behaviour patterns that are related to bullying. Results: In the case of primary school pupils the behaviour pattern occurring most frequently was — regardless of gender — aiding intervention. For the secondary school students we revealed differences between boys and girls. Among girls the most intensive behaviour pattern was aiding intervention, while among boys joining to the attacking party was the most typical. Regarding the second strongest behaviour pattern shown in the case of bullying we found that to girls the spectator manner was most typical in every age group, while in the case of primary school boys the intervention by way of joining to the attacking party was most peculiar and in the case of secondary school boys the aiding intervention was most characteristic. The attacking behaviour given to bullying was not found typical in any of the age groups. However, the attacking behaviour was significantly more typical to boys in every age group than to girls. The application of physical and verbal force as well as preference of advantage deriving from attack was significantly more peculiar to boys than to girls in every age group. The victim behaviour pattern was the least typical to the specimen. At the age between 11 and 12 the boys and girls became victims due to bullying nearly at the same level. As of the age between 13 and 14, however, this behaviour pattern was found principally more characteristic to girls, but this did not reach the significant level in the case of either age group.

Actions (login required)

Edit Item