A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete : a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében = The potential role of professional socialization in the development of conflict between the professional and family roles in light of stereotypes about female physicians and jurists

Molnár, Regina and Girasek, Edmond and Csinády, Adriána and Bugán, Antal (2010) A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete : a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében = The potential role of professional socialization in the development of conflict between the professional and family roles in light of stereotypes about female physicians and jurists. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 (1). pp. 31-51. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.11.2010.1.3.pdf Download (220kB) | Preview

Abstract

Tanulmányunkban a család—karrier-szerepkonfliktus kialakulásának lehetőségeit vizsgáltuk a pályaszocializáció során. Orvostanhallgató és joghallgató lányok hivatásbeli és családi szerepeikkel kapcsolatos attitűdjeit, már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat, valamint pályaszocializációjuk néhány jellemzőjét tártuk fel és hasonlítottuk össze. Célunk annak megállapítása volt, vajon az orvostanhallgató lányok beállítódásai eltérnek-e más egyetemista lányokétól; a későbbi szerepkonfliktusnak vannak-e hallgató korig visszanyúló gyökerei. A felmérés önkitöltős kérdőívvel, a Szegedi Egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgató lány részvételével zajlott. Eredményeink szerint a hallgatónők elképzeléseiben az orvosnő egyértelműen altruistaként jelenik meg. Ehhez a kialakult képhez erőteljesen kapcsolódnak pozitív személyiségjegyek és gyengébb mértékben ugyan, de valamilyen problémára utaló tulajdonságok is. A családcentrikusság szintén kapcsolódik az altruizmushoz, a karrierre való törekvés viszont nem. A jogásznőket inkább karrierista, versengő nőként jellemezték. A hallgatók szerint a jogásznők karrierizmusa inkább valamilyen problémákat jelző tulajdonságokra utal, kisebb mértékben kapcsolódik össze pozitív jellemzőkkel. Az altruizmus nem volt része egy karriert építő jogásznővel kapcsolatos jellemzésnek, a családcentrikusság pedig szinte összeférhetetlen volt azzal. Az orvostanhallgató lányok idealista elképzeléseihez kapcsolódott pályaszocializációjuk néhány fontos jellemzője is. Korábban köteleződtek el a pálya mellett, és pályaválasztási motivációik is inkább altruisztikus attitűddel voltak jellemezhetőek, a joghallgató lányok azonban inkább karrierre törekvő elvek alapján választották a pályájukat. A diploma utáni elhelyezkedésre vonatkozó preferenciák is különböztek. Az orvostanhallgató lányoknál a család az első, a munkahely jellemzői csak másodlagosak; a joghallgatók viszont egy jó állást szerettek volna, amit össze lehet egyeztetni későbbiekben a családdal is. Megállapításaink, úgy véljük, fontos kiegészítést jelentenek az orvosnők szerepkonfliktusának kialakulása terén, felhívják a figyelmet a pályaszocializáció fontosságára és új irányt mutatnak további vizsgálatokhoz. | This study evaluated the potential role of socialization in the medical profession as a source of role conflict (family vs. career roles) among female physicians. The aim of our study was to identify and compare female medical as well as law students’ attitudes regarding professional and family roles, reported stereotypes about working female physicians and jurists, and some aspects of their professional socialization. Our goal was to gain more knowledge about the characteristics of female medical students’ attitudes and to reveal how much it differs from those of other female students. We also explored the potential association between role conflict experienced later in professional life and the student years spent at the university. The study was carried out at the University of Szeged with female medical (N=214) and law students (N=132) using self-administered questionnaires. Our results showed that the female physician was conceptualized by the students as obviously altruistic. The image of an altruistic female physician was strongly linked to positive personal characteristics; however, to some degree to characteristics, which sign future problem, too. The stereotype of being family-centred was considered to be close to the value of altruism, but not to the value of being career-centred. Female jurists were described as career-minded and ambitious. The image of careerist female jurists was generally associated with problematic attributes and rarely with positive ones. Altruism was not considered as a characteristic of careerist female jurists, and being family-centred was considered to be incompatible with the image of careerist female jurists. Some important aspects of female physicians’ professional socialization were closely related to female medical students’ idealized image of themselves. They committed to medicine earlier than law students to their profession. Also, their career motivations were characterized by altruistic attitudes. On the contrary, female law students chose their profession based on more career-minded motivations. Female medical and law students’ preferences for their first job following graduation were also different. While family was the first and most important aspect, workplace characteristics were secondary for medical students’ employment choice. In contrast, female law students wanted to have a good job in first place that is compatible with the family later on. These findings may improve our understanding of role conflict among female physicians and may facilitate the development of new research hypotheses by exploring the importance of socialization in the medical profession.

Actions (login required)

Edit Item