Csomós, György (2017) Az európai városok tudományos kibocsátásának feltérképezése: egy területi tudománymetria elemzés a Scopus adatbázis alapján. Területi Statisztika : a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 57 (4). pp. 356-387. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251 (In Press)
|
Text
Területi Statisztika.pdf Download (1MB) | Preview |
|
|
Text
2017 - Területi Statisztika.pdf Download (1MB) | Preview |
Abstract
Napjainkban a tudomány látványos globalizációjával párhuzamosan fokozatosan gyarapodik a területi tudománymetriai kutatások száma is. Ezen kutatásoknak egy része a városok, vagy városrégiók tudományos kibocsátását vizsgálja különböző szempontok alapján, és arra keresnek választ, hogy mely városok nevezhetők a tudomány globális, regionális központjainak, és milyen tényezők állnak kiemelkedő tudományos kibocsátásuk hátterében. Ebben a cikkben a Scopus adatbázisban található adatok alapján azt vizsgálom meg, hogy 1986 és 2015 között, tehát egy 30 éves periódust figyelembe véve mekkora volt az európai városok tudományos kibocsátása, és milyen jellemező tendenciák mutathatók ki. Továbbá megvizsgálom, hogy a városoknak mely országokkal a legintenzívebb a nemzetközi együttműködése, és a városokban mely tudományterületeken történik a legnagyobb kibocsátás. Az elemzésbe 753 európai várost vontam be, a tudománymetriai adatokat pedig a szabadon elérhető GPS Visualizer program segítségével ábrázoltam térképen. Az eredmények azt mutatják, hogy Európa legnagyobb tudományos kibocsátással rendelkező városai a méretükben is legnagyobb metropoliszok (London, Párizs és Moszkva), a fővárosok (pl. Róma, Madrid, Berlin) és változó mértékben a tipikus egyetemi városok (Cambridge, Oxford, Heidelberg, stb.). A kibocsátás ütemében általában lassulás tapasztalható, ám egyes kelet-európia városok esetében (Moszkva, Kijev, Minszk) ez különösen látványos. Az Egyesült Államok hegemóniáját a tudományokban világosan tükrözi az a tény, hogy az európai városok kétharmadának az Egyesült Államok a legfontosabb együttműködő partnere, hiányában viszont a nyelvi és a történelmi szempontok jelentik a kapcsolódási pontot. A globális trendekkel összhangban, Európában is az orvostudományok a legnagyobb kibocsátással rendelkező tudományterület, ám földrajzi eloszlásában nem mutatható ki jellemző minta. Ezzel szemben más tudományterületeken a legnagyobb kibocsátással rendelkező városok földrajzi eloszlása mögött jól magyarázható okok húzódnak meg.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Subjects: | G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > G Geography (General) / Földrajz általában Z Bibliography. Library Science. Information Resources / könyvtártudomány > Z665 Library Science. Information Science / könyvtártudomány, információtudomány |
| Depositing User: | Dr György Csomós |
| Date Deposited: | 04 Sep 2017 12:22 |
| Last Modified: | 16 Oct 2017 13:22 |
| URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/61402 |
Actions (login required)
 |
Edit Item |
