Vesetranszplantáció utáni szénhidrátanyagcsere-változások és annak hatásai a cardiovascularis rizikóra | Changes in carbohydrate metabolism after kidney transplantation and their effects on cardiovascular risk

Borda, Bernadett and Szederkényi, Edit and Hódi, Zoltán and Ottlakán, Aurél and Szabó, Viktor and Lázár, György (2017) Vesetranszplantáció utáni szénhidrátanyagcsere-változások és annak hatásai a cardiovascularis rizikóra | Changes in carbohydrate metabolism after kidney transplantation and their effects on cardiovascular risk. Orvosi Hetilap, 158 (38). pp. 1512-1516. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30833.pdf Download (283kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A transzplantáció utáni halálozások legfőbb okai a cardiovascularis betegségek, amelyeknek egyik legfőbb rizikófaktora a diabetes mellitus. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt, hogy felmérjük az újonnan kialakult diabetes mellitus előfordulási gyakoriságát és hatását az allograft funkciójára, valamint a HEART-pont alapján a cardiovascularis rizikó kockázatát. Módszer: Összesen 44 beteget vontunk be a vizsgálatba, akiknél értékeltük az alapadatokat, majd OGTT-vizsgálatot követően a betegeket három csoportba soroltuk, normál, emelkedett éhomi vércukorszint/csökkent glükóztolerancia és (az) újonnan kialakult diabetes mellitus. Az inzulinrezisztenciát HOMA-IR alapján értékeltük. Vizsgáltuk a vesefunkciót, valamint a HEART-pont alapján a cardiovascularis rizikót. Eredmények: Az alapadatok tekintetében a hideg ischaemiás idő (p = 0,016), a testsúly (p = 0,035), a BMI (p = 0,025) és a HbA_1c (p = 0,0024) szignifikánsan különböztek a normál és a diabeteses betegek között. A vesefunkció tekintetében a szérumkreatinin- (p = 0,0013), eGFR- (p = 0,0026), valamint karbamid- (p = 0,0157) értékek szignifikánsan különböztek a normál és a diabeteses betegek között. A HOMA-IR tekintetében a normál és a diabeteses betegek között szignifikáns különbség volt (1,69 ± 0,51 vs. 6,46 ± 1,42; p = 0,0017). Következtetés: A cardiovascularis kockázat csökkenthető, az allograft túlélése növelhető a diabetes mellitus időben történő felismerésével és kezelésével. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1512–1516. | Abstract: Introduction: Cardiovascular disease is the major cause of deaths after transplantation, with diabetes mellitus being the main risk factor in development. Aim: The aim of our study was to assess the prevalence of new onset diabetes mellitus in connection with the cardiovascular risk predicted by the HEART Score. Method: 44 patients were involved in our study; after overview of baseline data, OGTT was performed, followed by patient classification into the following groups: normal, impaired fasting glucose/impaired glucose tolerance, and new onset diabetes mellitus. Insulin resistance and kidney function were also assessed. Results: Concerning baseline data, cold ischemic time (p = 0.016), body weight (p = 0.035), BMI (p = 0.025), and HbA_1C (p = 0.0024) proved to be significantly different between normal and diabetic patients. Significant difference was found based on HOMA IR between the two groups 1.69±0.51 vs 6.46±1.42; p = 0.0017). Based on the HEART Score, patients with new onset diabetes mellitus were put into Group 3, which also reflects the risk which diabetes carries for the development of cardiovascular diseases. Conclusion: Cardiovascular risk can be decreased with increased allograft survival by early diagnosis and management of diabetes. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1512–1516.

Actions (login required)

Edit Item