A korai kapcsolatok és az élettörténeti elbeszélések néhány összefüggése

Péley, Bernadette (2004) A korai kapcsolatok és az élettörténeti elbeszélések néhány összefüggése. Magyar Pszichológiai Szemle, 59 (3). pp. 425-440. ISSN 0025-0279

Text mpszle.59.2004.3.9.pdf Restricted to Repository staff only until 30 November 2024. Download (227kB)

Abstract

A tanulmány az aktuálisan elbeszélt élettörténeti epizód fejlődés-lélektani megközelítését mutatja be. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a korai kapcsolatok sajátos énszerveződési mintákhoz vezetnek. Ebben a folyamatban a jelentést általános szervezési elvnek tekintik, és az érzelmeknek kitüntetett szerepet tulajdonítanak. Az érzelmi élmények minőségére került a hangsúly, vagyis az események érzelmi jelentésére, ami tudatos és nem tudatos folyamatokat egyaránt magában foglal. Az élettörténeti elbeszélés, legyen az beszélgetés, klinikai interjú vagy pszichoterápiás folyamatokban létrejött szöveg, nemcsak az explicit történetek szintjén ragadható meg, hanem magában foglalja a self és másik, self a másikkal reprezentációját is. Ez a klinikai munkát és az élettörténeti szövegekkel foglalkozó kutatásokat új megvilágításba helyezi. A klinikai gyakorlatban ez a megközelítés azt teszi hangsúlyossá, hogy a terapeuta és a beteg által közösen létrehozandó történet alakításában a közvetlenül nem interpretálható, szimbolikusan nem reprezentált (tehát nem elfojtás alatt lévő) implicit kapcsolati tudásnak meghatározó jelentősége van.

Actions (login required)

Edit Item