A tájékozott beleegyezés jogi és etikai problémái = Ethical and legal problems of informed consent

Zubek, László and Tőkey, Balázs and Szabó, Léna and Élő, Gábor (2007) A tájékozott beleegyezés jogi és etikai problémái = Ethical and legal problems of informed consent. Orvosi Hetilap, 148 (25). pp. 1155-1162. ISSN 0030-6002

Text oh.2007.27888.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2027. Download (158kB)

Abstract

A korábbi paternalista orvos–beteg viszony a XX. században jelentősen megváltozott, és átadta a helyét egy mellérendelt, jogi elemekkel jelentősen átszőtt kapcsolatnak. Ennek a folyamatnak szükségszerű velejárója volt a beteg orvosi döntésekbe történő bevonása, melynek előfeltétele a tájékozott beleegyezés. A tájékoztatás és beleegyezés hiánya ezért a „műhibák” mellett fokozatosan az orvosi felelősség másik fontos elemévé vált. Bár hazánk széleskörűen biztosítja a betegek tájékozott beleegyezéséhez szükséges jogszabályi feltételeket, azok gyakorlati alkalmazása jelentős kívánnivalót hagy maga után; ennek egyik bizonyítéka, hogy a jelenlegi kártérítési perek jelentős része a hibás tájékozott beleegyezésen alapul. Célkitűzés: A kutatás célja az aneszteziológiai írásos beleegyező nyilatkozatok tanulmányozásán keresztül a tájékozott beleegyezés első hazai felmérése volt. Módszer: 36 budapesti kórház és klinika aneszteziológiai beleegyező nyilatkozatainak részletes formai és tartalmi elemzése történt. A formai elemek között első helyen szerepelt a külön beleegyező nyilatkozat meglétének vizsgálata, valamint az írásbeliség és az aláírások megléte. A tartalmi elemzésben a tájékozott beleegyezés hagyományos elemeinek vizsgálata történt (az információközlés terjedelme, kockázatok, szövődmények, eljárás kiterjesztése, transzfúzió engedélyezése, tájékoztatásról történő lemondás lehetősége). Eredmények: Mindössze a kórházak 61%-ában (22) létezett külön aneszteziológiai beleegyező nyilatkozat. A többi kórházban a műtéti és az aneszteziológiai beleegyezés valamilyen formában együttesen szerepelt. A nyilatkozatokat minden esetben aláírja a beteg, és két esettől eltekintve (5%) az orvos is. Az egészségügyi beavatkozást és annak alternatíváit mindössze a nyomtatványok 39%-a ismerteti (14), ezek előnyeire, illetve hátrányaira pedig csak 25%-ban (9) térnek ki. Konkrét kockázatokat a nyilatkozatok 28%-a (10) említ meg, ezek valószínűségére azonban csak 19% (7) utal. A beavatkozás kiterjesztésének esetleges szükségességére 24 (67%) nyilatkozatban tesznek utalást. A szükség esetén alkalmazott vértranszfúzió engedélyezéséről 25 intézményben (69%) kell a betegeknek nyilatkozni. Két-két kórházban hívják fel a figyelmet az engedély visszavonhatóságára, illetve a tájékoztatásról való lemondás lehetőségére. Következtetés: Bár minden intézményben létezik a törvényi szabályoknak megfelelő írásos beleegyezés, azok formai és tartalmi szempontból jelentősen elmaradnak a kívánatostól. Különösen szembetűnő, hogy a kockázatokat a nyilatkozatok alig több mint egynegyede nevesíti, így azok ismertetése teljes egészében a szóbeli ismertetésre marad, ami a későbbiekben számos vita forrásává válhat. Ajánlott lenne, hogy a szakmai kollégiumok minden invazív beavatkozáshoz megfelelő tájékoztatási és beleegyezési nyilatkozatmintát dolgozzanak ki, melyeket a kórházak egyéni feladataikra szabva alkalmazhatnának egészségügyi tevékenységük során. | Introduction: The previously accepted paternalistic relationship between patients and doctors has changed in last century. The expectation for patients to be involved in medical decisions is growing, but this involvement cannot be imagined without informed consent, hence it became one of the most important elements of a physician’s responsibilities. Although informed consent is broadly regulated legally in Hungary, experiences show that practical realization is insufficient. This is also represented in the large number of lawsuits in connection with the inadequate or wrong use of informed consent. The aim of this study was to survey for the first time in Hungary the state of informed consent by the analysis of written consents to anaesthesia. Methods: The authors collected and studied written consents to anesthesia from 36 hospitals and clinics in Budapest. They studied among others the presence of the following formal elements: invidual consent forms for anesthesia, signatures on forms etc. They also examined whether the consents contained all of the conventional elements of informed consent. Results: 61% of hospitals had individual forms for consent to anesthesia. Every consent form required a signature by the patient and almost every form (except two) by the doctor as well. 39% of forms describe the medical treatment in detail and only 25% mention its advantages and disadvantages. 28% of them specify definite risks, but only 19% mention their probability. 67% of the documents refer to the possible need to extend intervention. Patients have to declare whether they permit urgent blood transfusion in 25 institutions (69%). In only two hospitals are patients informed of their rights to revoke consent or to resign from being informed of medical treatment. Conclusion: Although all institutions have written consent forms that adhere to legal regulations, in terms of their format and matter they leave much to be desired. It is especially conspicuous that possible risks are named in less than a fourth of all forms, thus they have to be mentioned verbally and this obviously is a source of later arguments. The authors believe that all invasive medical procedures require templates for consent forms put together by professional panels. These forms could then be adapted to all specific medical procedures of the hospital in question.

Actions (login required)

Edit Item