Molyneux kérdései - a reprezentáció filozófiai problémájától az intermodális transzferig

Fazekas, Péter and Zemplén, Gábor (2005) Molyneux kérdései - a reprezentáció filozófiai problémájától az intermodális transzferig. Magyar Pszichológiai Szemle, 60 (4). pp. 527-552. ISSN 0025-0279

Text mpszle.60.2005.4.5.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2025. Download (305kB)

Abstract

Az alábbi tanulmányban Molyneux gondolatkísérletétől kiindulva körbejárjuk a filozófia és a pszichológia néhány kiemelt kérdését. William Molyneux John Locke-nak címzett levelében azt a kérdést vetette fel, hogy egy vakon született ember, aki tapintás útján képes felismerni és megkülönböztetni egy gömböt és egy hasábot, a látását visszanyerve, pusztán a látása segítségével képes lenne-e ugyanerre. Tanulmányunk első részében elemezzük a kérdés kapcsán kialakult, kezdetben elméleti, majd a hályogműtétek és az azokhoz kapcsolódó kísérletek kapcsán empirikus kérdésekkel kibővülő vitát. Megmutatjuk, hogy a 17-18. századi filozófiai álláspontok részben korábbi (akár antik) percepcióelméleti felfogásokhoz kapcsolódnak. Tárgyaljuk a kísérletes technikák kérdését és azok fejlődését, amelyek közvetlenül is kapcsolódnak az eredetileg gondolatkísérletként feltett kérdéshez. Megmutatjuk, hogy az utóbbi 50 év kritikus periódusokkal és agyi plaszticitással kapcsolatos kísérleti eredményei alapvetően kérdőjelezik meg az eredeti Molyneux-kérdés megválaszolhatóságát. A született vak idegpályái megfelelő ingerlés hiányában nem fejlődnek ugyanúgy, mint egy látóéi, továbbá vizuális kérgi területei más modalitásokhoz kötődő funkciókat vehetnek át. A konkrét kísérletes megvalósíthatóságon túl, egy absztraktabb szinten, Molyneux kérdése az intermodális transzfer meglétére kérdez rá. Ezen értelmezés szerint a probléma tehát az, hogy a taktilis és a vizuális modalitáson keresztül felépített reprezentációk hatással lehetnek-e egymásra tanult összevetések hiányában. Erre a kérdésfeltevésre a klasszikus kísérletes választ Meltzoff, valamint Streri és Gentaz kísérletei adják meg, amelyek támogatják az intermodális transzfer meglétét, már közvetlenül a születés után is. A kísérleti eredmények bemutatásán túl tanulmányunkban részletesen kitérünk két elméleti keretre is, amelyek értelmező háttereit adhatják a megfigyelések tényanyagának. Monique Radeau elképzelése szerint a csecsemők egységes amodális érzékelő rendszerrel születnek, amely aztán az egyedfejlődés születést követő szakaszaiban differenciálódik a megfelelő érzékszervekké. Kevin O'Regan és Alva Noëún. szenzomotoros megközelítése, pedig azt hangsúlyozza, hogy az észlelés folyamata tulajdonképpen a környezet aktív explorációjának tekinthető, amelyet az észleletek megváltozását leíró szabályszerűségek - az ún. szenzomotoros kontingenciák - közvetítik. Elemzésünk során rámutatunk, hogy ez utóbbi, a jelenlegi érdeklődés középpontjában álló, a klasszikus reprezentációs megközelítést elutasító hozzáállás sem képes arra, hogy egyértelmű választ adjon Molyneux „absztrakt", intermodalitást érintő kérdésére. Tanulmányunk utolsó részében Molyneux kérdésének egy olyan átfogalmazását adjuk, amely lehetővé teszi, hogy a probléma a klasszikus kérdésfeltevéstől elfordult kísérleti oldal figyelmét ismét magára vonva a neurológiai kutatások homlokterébe kerüljön.

Actions (login required)

Edit Item