Az integrált növényvédelem fejlesztésének lehetősége málnaültetvényekben

Vétek, Gábor and Szabó, Yvonne and Sárosi, Éva and Sipos, Kitti and Haltrich, Attila-Krisztián and Fail, József and Pénzes, Béla (2007) Az integrált növényvédelem fejlesztésének lehetősége málnaültetvényekben. In: Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak: Összefoglalók : Kertészettudomány. BCE Élelmiszertudományi Kar, Budapest, pp. 164-165. ISBN 978-963-06-3350-6

Preview

Text 1207881.pdf Download (148kB) | Preview

Abstract

A fogyasztók jogos elvárásaként megfogalmazott növényvédő szer maradéktól mentes gyümölcs előállítása csak a kémiai növényvédő szeres kezelések okszerű mérséklésével, a környezetkímélő növényvédelmi és termesztési módszerek újragondolásával lehetséges. A sikeres málnatermesztés alapja az optimális termőhely megválasztásán túlmenően a helyes fajtaválasztás, az egészséges szaporítóanyag használata, a gondos agro- és fitotechnika és a károsítókkal kapcsolatos termőhelyi ismereteket figyelembe vevő integrált növényvédelem. A málnakártevők elleni védelem fejlesztésének alapja a károsító együttes teljes körű ismerete, a károsítók és a termesztési módszerek közötti összefüggések tisztázása. Az elmúlt években a károsítók elleni védekezési módszerek megalapozására részletes rovartani kutatást végeztünk hazánk két kiemelt jelentőségű málnatermesztési régiójában, Berkenye (Nógrád megye) és Nagyréde (Heves megye) térségében. Felmértük a hazai termesztési módszerek és fajtahasználat mellett a málna kártevő együttesét és a kulcsfontosságú kártevők természetes ellenségeinek korlátozó szerepét. A málnavesszőszúnyog elleni védekezés optimális idejének előrejelzésére szexferomon csapdás rajzásmegfigyelést végeztünk egy nemzetközi együttműködés keretében. Megállapítottuk, hogy a málnán károsító rovarok közül a málna-karcsúdíszbogár (Agrilus cuprescens), a málnavessző-szúnyog (Resseliella theobaldi), valamint a kis málnalevéltetű (Aphis idaei) tekinthetők domináns fajoknak, azonban jelentőségükben termőhelyenként, termesztési módonként és fajtánként is eltéréseket tapasztaltunk. E tekintetben elsősorban a Fertődi zamatos fajta málnavessző-szúnyoggal, valamint az Autumn Bliss őszi málnafajta kis málna-levéltetűvel szembeni jó ellenállósága emelhető ki. Utóbbi fajta sajátos termesztési módszere egyúttal a vesszőkártevőkkel szembeni védekezés egyik alternatívájaként is számításba jöhet. A levéltetű populációkat szabályozó hasznos rovarok közül elvégeztük a zöldfátyolkák (Chrysopidae), a barnafátyolkák (Hemerobiidae) és a katicabogarak (Coccinellidae) családjába tartozó fajok azonosítását is. Megállapítottuk, hogy az East Malling Research és a Natural Resources Institute kutatói által kifejlesztett Resseliella theobaldi szexferomon csapda hazánkban is alkalmas a kártevő rajzásdinamikájának nyomon követésére. Amennyiben a további vizsgálatok megerősítik eddigi eredményeinket, egy újabb, előrejelzésre használható hatékony eszközzel bővülhet a málna integrált védelme.

Actions (login required)

Edit Item