Munkahelyi pszichoszomatika

Jakab, Ernő and Lázár, Imre (2007) Munkahelyi pszichoszomatika. Magyar Pszichológiai Szemle, 62 (3). pp. 313-343. ISSN 0025-0279

Text mpszle.62.2007.3.2.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2027. Download (333kB)

Abstract

A Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete által szervezett országos reprezentatív népegészségügyi felmérések (Hungarostudy,1995, 2002) nyomán külön kiképzett kérdezőbiztosok, 1995-ben 12.370 személyt, és 2002-ben 12.668 személyt kerestek fel lakásukon. A tanulmány e két felmérés alapján elemzi a 30–60 év közötti aktív munkavállalók mintáját a munkahelyistresszt meghatározó munkafeszültség legfőbb dimenziói alapján. 1995-ben 1308 férfi és 1701 nő, 2002-ben 2355 aktív munkavállaló férfi és 2175 nő vett részt ezekben a felmérésekben.A munkahelyi feszültség modellünkben a munkahelyi bizonytalanság, a munkával való elégedetlenség, a munkatársi támasz hiánya és a munkahelyi kontroll hiányából származtatható. Az alkalmazott bio-pszicho-szocio-gazdasági szemlélet keretében lépésenkénti kétváltozós logisztikus regresszió­analízis-modellezéssel vizsgáltuk a munkahelyi stressz elemeinek együttes és kombinált hatásait a Beck-depresszió skálaértékekkel, a betegség nélküli munkaképesség-csökkenéssel és a betegállományban eltöltött napok számával összefüggésben. Modellszámításokat végeztünk a munkahelyi stresszel kapcsolatbahozható életminőség-kockázat nemzetgazdasági költségeivel kapcsolatban.1995-ben a krónikus munkafeszültség a magyar aktív munkavállalók 17,05%-ára volt jellemző, 2002-ben ez az arány 25,47% volt. A magas munkafeszültséggel jellemzettférfiak és nők körében 1995-ben és 2002-ben isszignifikánsan nagyobb mértékben volt jelen a klinikai mértékű depresszív tünetegyüttes az alacsonyabb munkafeszültséggel jellemezhető alkalmazottakkal való összevetésben. 2002-ben a krónikusan fokozott munkafeszültség a férfiaknál négyszeresére, míg a nőknél kétszeresére emelte a klinikai mértékű depresszió rizikóját. A magas munkafeszültség mindkét nemnél szignifikáns mértékben növelte a betegség nélküli munkaképesség-csökkenés esélyét. Míg a munkafeszültséggel jellemzett férfiak esetében a betegállományban eltöltött napok számával nem találtunk szignifikáns összefüggést, a nőknéligen. Férfiaknál a munkafeszültség elemeinek kombinált hatásai a munkahelyi kontrollhiánya, amunkahelyibizonytalanságés a munkával kapcsolatosel

Actions (login required)

Edit Item