Az érzelmek mérése skála háromfaktoros modelljének adaptálása = Factor structure of the Hungarian adaptation of Assessing Emotions Scale

Kun, Bernadette and Urbán, Róbert and Balázs, Hedvig and Kapitány, Máté and Nagy, Henriett and Oláh, Attila and Demetrovics, Zsolt (2011) Az érzelmek mérése skála háromfaktoros modelljének adaptálása = Factor structure of the Hungarian adaptation of Assessing Emotions Scale. Magyar Pszichológiai Szemle, 66 (3). pp. 449-466. ISSN 0025-0279

Text mpszle.66.2011.3.1.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2031. Download (193kB)

Abstract

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések. | Background: In research of emotional intelligence attempts for operationalization of the construct are of high importance. In the last two decades several measures suitable for the assessment of the phenomenon have been born whose majority explores the perceived level of emotional intelligence. One widely used measure is the Assessing Emotions Scale (AES; SCHUTTE, MALOUFF, et al, 1998), however its factor structure is still unclear. The one-factor structure suggested by the authors was criticized by many other experts proposing multi-factor solutions. The measure has not had a Hungarian version until this time; its measurement model has not been analyzed in Hungarian circumstances. Aim: The aim of our study was the Hungarian adaptation of the scale (AES-HU) and to examine which of the formerly proposed models fit most the empirical data. Method: One-factor, three-factor, four-factor, and six-factor solutions of the AES-HU scale were tested by confirmatory factor analysis on a convenience sample of 702 persons. Results: According to our results unequivocally the three-factor model proved to be the most plausible, however, single- and four-factor solutions cannot be irrevocably disproved either. Discussion: In case of the confirmed three-factor structure authors suggest new factor labels. Namely, the factor structure is better reflected by the labels “Appraisal of Emotions”, “Optimism and Regulation of Emotions” and “Intrapersonal and Interpersonal Utilization of Emotions”.

Actions (login required)

Edit Item