A Freiburgi betegségfeldolgozási Kérdőív rövidített változatának (FKV-LIS) hazai adaptációja. A megerősítő faktoranalízis eredményei = Validation of the Hungarian translation of Freiburg Questionnaire of Coping With Illness–Short Version (FQCI). Results of the confirmatory factor analysis

Tiringer, István and Simon, Attila and Németh, Katalin and Bánki, Cecilia and Molnár, Edit and Szamosi, Eszter and Thaly, Eszter and Kerekes, Zsuzsanna and Mangel, László and Veress, Gábor (2011) A Freiburgi betegségfeldolgozási Kérdőív rövidített változatának (FKV-LIS) hazai adaptációja. A megerősítő faktoranalízis eredményei = Validation of the Hungarian translation of Freiburg Questionnaire of Coping With Illness–Short Version (FQCI). Results of the confirmatory factor analysis. Magyar Pszichológiai Szemle, 66 (4). pp. 631-667. ISSN 0025-0279

Text mpszle.66.2011.4.4.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2031. Download (312kB)

Abstract

Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók. | This paper describes the validation process of the Hungarian translation of the Freiburg Questionnaire of Coping With Illness–Short Version (FQCI), developed by Fritz Muthny. In spite of the fact that FQCI is a frequently used questionnaire, there are unambiguous data only about two of its scales validity and reliability. FQCI is a 35-item questionnaire, which assesses a wide range of coping forms with illness at levels of cognitions, emotions, and behavior. Responses from patients during residential cardiac rehabilitation (n=747) and one year later, and responses from patients with different malignant diseases (n=555) during residential treatment were the bases for confirmatory factor analyses of the original five-factor model, the model modified according to our results and the consistency of the latter model across our subsamples. Goals of our study were identification of the basic strategies in coping with illness, reexamination of the factor/scale structure, and if necessary, its revision. We examined the sameness of the factor structure in the different patient groups. Most of the original scales of the FQCI did not reach acceptable reliability in our sample. Our revised factor structure matches four out of the five original scales: ‘Depressive and resigned coping’; ‘Active and problem-focused coping’; ‘Self-affirmation and distraction’; ‘Searching for meaning and religious coping’. Fit indices of the revised factor structure approach good fit in our total sample, show good fit in patients after myocardial infarction, acceptable fit in cancer patients, and poor fit in patients after bypass surgery. Results of the multigroup factor analysis indicate an identical factor structure in the three patient groups. The revised scales ‘Depressive and resigned coping’ and ‘Active and problem-focused coping’ function acceptably in the case of cancer and cardiac patients. The scales ‘Self-affirmation and distraction’ and ‘Searching for meaning and religious coping’ can be used with restraint.

Actions (login required)

Edit Item