Téveszme, hiedelem és meggyőződés: A normalitás kérdése pszichológiai, élettani és molekuláris biológiai szemszögből = Delusion, belief, and conviction: The question of normality from the viewpoint of psychology, physiology, and molecular biology

Kéri, Szabolcs (2012) Téveszme, hiedelem és meggyőződés: A normalitás kérdése pszichológiai, élettani és molekuláris biológiai szemszögből = Delusion, belief, and conviction: The question of normality from the viewpoint of psychology, physiology, and molecular biology. Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (2). pp. 295-315. ISSN 0025-0279

Text mpszle.67.2012.2.3.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2032. Download (533kB)

Abstract

A téveszme hagyományos meghatározás szerint a valósággal ellentétes hiedelem, amely racionális érvekkel és tényekkel nem cáfolható. Ma inkább a hétköznapi hiedelemformálással rokonságot mutató folyamatokról beszélünk, amelyek létrejöttében szenzoros és kognitív torzítások is szerepet játszanak. Egyes társas jelzések súlyozott feldolgozása, a szokatlan érzékletek, a jelentés utáni kutatás, valamint az attribúciós és mentalizációs folyamatok sajátságai vezetnek a hiedelmekhez, amelyek az adott társas összefüggésben megerősítést kaphatnak, és öngerjesztő körré válhatnak. A közleményben adatokat mutatok be azzal kapcsolatban, hogy a téveszme-szerű jelenségek a populációban normális eloszlást mutatnak, hasonlóképpen a hozzájuk kapcsolódó élettani és molekuláris biológiai markerekhez (a vegetatív arousal habituációja, az AKT sejtszintű hírátvivő rendszer aktivációja). Neurokémiai szinten egyes neurológiai betegségekben a dopamin oldja az apátiát és a meglassultságot, de agonistái Parkinson-kórban pszichózisszerű jelenségeket indukálhatnak, beleértve a túlértékelt hiedelmeket. Ezek mögött egyszerű kondicionálási paradigmában az aberráns jelentőségtulajdonítás fokozódása igazolható. A jövő kutatásainak legfőbb kihívása, hogy megállapítsa e jelenségek betegségpredikciós értékét. | According to the classic definition, delusion is a fixed false belief that is incompatible with reality and cannot be modified and corrected by persuasion and facts. More recently, it is often considered as a phenomenon similar to everyday belief formation, in which sensory and reasoning biases play an important role. Biased processing of social signals, unusual experiences, and search for meaning lead to beliefs via early jumping to conclusions, attributional biases, and mentalization. These processes may be modulated by social context and may turn into a self-reinforcing circle. In this paper, I present data demonstrating the normal distribution of delusion-like phenomena in the general population, similarly to their physiological and molecular markers (habituation of autonomic arousal, activation of the AKT intracellular messenger system). From a neurochemical point of view, dopamine has a positive effect ameliorating apathy and some cognitive deficits in neurological disorders, but its receptor agonists may induce psychotic-like phenomena, including overvalued ideas in patients with Parkinson’s disease. This can be explained by increased aberrant salience in simple conditioning paradigms. The most important challenge for future research is to identify the disease-predictive effect of these subclinical signs and biological markers.

Actions (login required)

Edit Item