Az endokrin rendszer szerepe a nem alkoholos zsírmáj kialakulásában = Role of the endocrine system in the pathogenesis of non-alcoholic fatty liver disease

Hagymási, Krisztina and Reismann, Péter and Rácz, Károly and Tulassay, Zsolt (2009) Az endokrin rendszer szerepe a nem alkoholos zsírmáj kialakulásában = Role of the endocrine system in the pathogenesis of non-alcoholic fatty liver disease. Orvosi Hetilap, 150 (48). pp. 2173-2181. ISSN 0030-6002

Preview

Text oh.2009.28749.pdf Download (123kB) | Preview

Abstract

A nem alkoholos zsírmáj a leggyakoribb májbetegség metabolikus szindrómában. Kialakulása összetett, többtényezős, döntően az inzulinrezisztencián alapuló folyamat, amelyben az endokrin rendszer eltérései is jelentősek. Több endokrinológiai megbetegedés okozhat zsírmájat, így például a hypothyreosis, hyperlipidaemia és elhízás révén vezethet nem alkoholos steatohepatitis kialakulásához. A felnőttkori növekedésihormon-hiány szintén elhízást, a metabolikus szindrómához hasonló anyagcsere-rendellenességet okoz. A hypercortisolismus is a metabolikus szindrómára jellemző jegyekkel társul. Addison-kóros betegekben is gyakran kisfokban nő a májenzimek aktivitása. A nem alkoholos zsírmáj kétszer gyakoribb postmenopausában, mint praemenopausában, a női nemi hormonpótló kezelés csökkenti ugyanakkor a májelzsírosodás kockázatát. Az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az alvási apnoe, a szív-ér rendszeri betegségek és a nem alkoholos zsírmáj is gyakoribb polycystás ovarium szindrómában. Férfiakban a csökkent androgénszint, nőkben a hyperandrogenismus elhízás és inzulinrezisztencia révén vezethet nem alkoholos zsírmáj kialakulásához. A zsírsejtek által termelt hormonok (leptin, aciláció stimulálta fehérje és adiponektin) is szerepet játszhatnak a nem alkoholos zsírmáj kialakulásában. A cryptogen májbetegségek hátterében az endokrin rendszer eltéréseire is gondolnunk kell. A nem alkoholos zsírmáj és az endokrin rendszer összefüggésének megismerése bővítheti a jövőben a kezelés lehetőségeit. | The most frequent liver disorder in metabolic syndrome is the nonalcoholic fatty liver disease. Its pathogenesis is a complex, multifactorial process, characterized by insulin resistance and involvement of the endocrine system. Hypothyroidism may lead to nonalcoholic steatohepatitis via hyperlipidemia and obesity. Adult patients with growth hormone deficiency have a metabolic syndrome-like phenotype with obesity and many characteristic metabolic alterations. The chronic activation of the hypothalamic-pituitary-adrenal axis results in metabolic syndrome as well. Cushing’s syndrome has also features of metabolic syndrome. Mild elevation of transaminase activities is commonly seen in patients with adrenal failure. Non-alcoholic steatosis is twice as common in postmenopusal as in premenopausal women and hormonal replacement therapy decreases the risk of steatosis. Insulin resistance, diabetes mellitus type 2, sleeping apnoe syndrome, cardiovascular disorders and non-alcoholic fatty liver disease are more frequent in polycystic ovary syndrome. Hypoandrogenism in males and hyperandrogenism in females may lead to fatty liver via obesity and insulin resistance. Adipokines (leptin, acylation stimulating protein, adiponectin) have a potential role in the pathogenesis of nonalcoholic fatty liver. The alterations of endocrine system must be considered in the background of cryptogenic liver diseases. The endocrine perspective may help the therapeutic approaches in the future.

Actions (login required)

Edit Item