A haemostasisrendszer kóros irányú eltérései szolid malignus kóresetekben, különös tekintettel a vénás thromboemboliák kialakulására = Disorders of hemostatic system in patients with malignant disease, especially in view of venous thromboembolism

Bozóky, Géza and Ruby, Éva and Góhér, Ilona and Mohos, Andrea and Bálint, Csilla and Bozóky, István (2007) A haemostasisrendszer kóros irányú eltérései szolid malignus kóresetekben, különös tekintettel a vénás thromboemboliák kialakulására = Disorders of hemostatic system in patients with malignant disease, especially in view of venous thromboembolism. Orvosi Hetilap, 148 (36). pp. 1691-1697. ISSN 0030-6002

Text oh.2007.28130.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2027. Download (120kB)

Abstract

A szolid malignus kórképekben laboratóriumi módszerekkel igazolható fokozott trombózishajlam a daganatsejtek haemostasisrendszerre gyakorolt aktiváló hatása következtében alakul ki. Az aktiváló hatás a daganatsejtek és a koagulációs rendszer különböző alkotóelemei (véralvadási faktorok, thrombocyták, endothel, fibrinolitikus rendszer) közötti interakció révén alakul ki, s ez vezet a protrombotikus állapottól a haemostasisrendszer klinikailag megnyilvánuló zavaraihoz. Célkitűzés: Retrospektív analízis során a szerzők arra kerestek választ, hogy nagy esetszámú szolid malignus daganatos betegben milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenességek fordulnak elő. Módszer: Az 1996 és 2004 közötti időszakban 1381 betegben hisztológiai és/vagy citológiai vizsgálat révén kórisméztek szolid malignus megbetegedést. A betegek többsége primer bronchopulmonalis kiindulású karcinómában szenvedett ( n = 1140). A többi esetben emlő-, colorectalis, vese-, húgyhólyag-, pajzsmirigy- és pancreaslokalizációjú volt a malignus folyamat, mesotheliomát hat betegben kórisméztek. A stádiummegállapító vizsgálatok alapján a betegek nagyobb hányada előrehaladott klinikai stádiumú volt. A daganatos betegekben azt vizsgálták, hogy milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenesség fordul elő, különös tekintettel a vénás thromboemboliák előfordulására. Külön is figyelmet fordítottak a meglevő nem malignus társbetegség szerepére a haemostaticus rendellenességek kialakulása szempontjából. Eredmények: Az 1381 rosszindulatú daganatos betegben 397 esetben (28,7%) észleltek klinikailag megnyilvánuló haemostaticus rendellenességet. Leggyakoribbnak a mélyvénás trombózis és akut pulmonalis embólia bizonyult ( n = 305, 22%). Egyéb jellegű haemostasiszavar (migráló felületes thrombophlebitis, szeptikus trombózis, akut diffúz intravascularis coagulatio, microangiopathiás haemoliticus anaemia) 71 betegben fordult elő, amely 6,7%-nak felel meg. A haemostaticus eltéréssel járó malignus kóresetek 40%-ában nem malignus társbetegséget észleltek, különböző cardialis megbetegedések, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség dominanciájával. A fokozott trombóziskészséget kiváltó szisztémás okok mellett közel 10%-os gyakoriságban a jelentős nagyságú lokoregionális tumorvolumen is hozzájárult a vénás keringési zavar kialakulásához. Következtetések: Szolid malignus betegekben a daganatsejtek és a koagulációs szisztéma egyes alkotóelemei közötti interakció fokozott trombózishajlam kialakulásához vezet, melynek következtében különböző klinikai megjelenésű haemostasis-rendellenességek jelentkezhetnek. Ezen haemostasiszavarok közül a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a vénás thromboemboliák fordulnak elő. Idiopátiás vénás trombózisok eseteiben célzott vizsgálatok elvégzése indokolt az aszimptomatikus (okkult) malignus betegség igazolása, illetőleg kizárása céljából. | Introduction: An increased suspectibility to thrombosis demonstrated in laboratory analysis of solid malignant diseases develops as a result of the activating effect of malignant cells on the hemostatic system. The development of this activating effect is a consequence of interactions between malignant cells and the various components of the coagulation system (coagulation factors, platelets, endothelial cells, fibrinolytic system) which leads from a prothrombotic state to clinically identifiable disorders of the hemostatic system. Aims: In a retrospective analysis, authors sought to answer what characteristics and frequency of hemostatic disorders developed in a great number of cases with malignant diseases. Method: Between 1996 and 2004, solid malignant diseases were diagnosed in 1381 patients by histological and/or cytological examinations. Most of the patients suffered from primary bronchopulmonary carcinoma ( n = 1140). In the rest of the cases, malignant processes were located in breast, colorectal system, kidney, bladder, thyroid gland and pancreas. Mesothelioma was diagnosed in six patients by histological analysis. Based on the examinations of clinical stage-definition, the malignant disease was in an advanced stage. The authors examined the characteristics and frequency of hemostatic disorders showed with special regard to the incidents of venous thromboembolism in patients with cancer. The role of existing non-malignant associative diseases concerning the development of hemostatic disorders was also given a special attention. Result: Out of the 1381 patients with malignant disease, clinically identifiable hemostatic disorders were found in 397 cases (28.7%). Venous thrombosis and acute pulmonary embolism happened to be the most frequent ones ( n = 305, 22%). Migrating superficial thrombophlebitis, septic thrombosis, acute diffuse intravascular coagulation, and microangiopathic hemolytic anemia developed in 71 patients (6.7%). Conclusion: Active cancer is often associated with hypercoagulable state, which pertubs the hemostatic balance between anticoagulant and procoagulant forces, creating a prothrombotic state. The interaction between tumor cells and host cells involves direct cell-cell interaction or indirect mechanism by cytokine release. Hypercoagulable state in patients with malignant disease may result in the occurence of various clinically identifiable hemostatic system disorders: the most frequent one is venous thromboembolism (so-called secondary thrombosis). In cases of idiopathic venous thromboembolism, it is recommended to carry out specific clinical check-up to prove or to preclude asymptomatic malignant diseases.

Actions (login required)

Edit Item