Az anyai életkor mint kockázati tényező hármasiker-terhességben = Maternal age as a risk factor in triplet pregnancy

Hruby, Ervin and Hajdú, Júlia and Görbe, Éva and Hupuczi, Petronella and Papp, Zoltán (2007) Az anyai életkor mint kockázati tényező hármasiker-terhességben = Maternal age as a risk factor in triplet pregnancy. Orvosi Hetilap, 148 (41). pp. 1947-1955. ISSN 0030-6002

Text oh.2007.28161.pdf Restricted to Repository staff only until 31 October 2027. Download (271kB)

Abstract

A hármasiker-fogamzás felismerését követően a várandósok számára részletes felvilágosítást kell nyújtani a hármasiker-terhesség kihordásának kockázatairól, a trigemini terhességből származó újszülöttek esélyeiről, amely alapján valóban körültekintő döntést tudnak hozni a terhesség továbbviseléséről, illetve a redukció lehetőségének igénybevételéről. Célkitűzés: A magyar hármasiker-populáció reprezentatívnak tekinthető, nagy esetszámú mintáján az anyai életkor mint kockázati tényező vizsgálata az anyai szövődmények és a perinatalis eredmények elemzésével. Módszer: Retrospektív kohorsz tanulmányunkban az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán az 1990. július 1. és 2006. június 30. közötti időszakban szüléssel végződött 114 hármasiker-terhességet vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgált hármasiker-terhes populációban 15 beteg volt 35 éves vagy annál idősebb (35–39 éves) a szüléskor (13,2%), 99 várandós pedig 35 évnél fiatalabb (20–34 éves) (86,8%). A terhesség alatt jelentkező anyai szövődmények hasonló arányban voltak megfigyelhetők a két vizsgált csoportban, és nem volt szignifikáns különbség a szüléskor betöltött átlagos terhességi kort tekintve (33,0 ± 2,9 és 32,2 ± 3,3 hét), valamint az igen éretlen (6,7% és 9,1%) és éretlen koraszülések (32,9% és 43,4%) arányában, bár mindhárom jellemző a 35 év felettieknél mutatott kedvezőbb értéket. Az élve született újszülöttek átlagos születési súlya magasabb volt a 35 év feletti betegek csoportjában (1796 ± 492 és 1664 ± 506 g, p = 0,064), és az igen-igen kis súlyú (6,8% és 10,7%), valamint az igen kis súlyú újszülöttek aránya (34,1% és 38,6%) is alacsonyabb volt ebben a csoportban. A 35 év feletti várandósok újszülöttjeinek egyperces és ötperces Apgar-értéke szignifikánsan magasabb volt (8,4 ± 0,5 és 8,0 ± 1,0, p = 0,016, valamint 9,5 ± 0,7 és 9,2 ± 0,8, p = 0,006). A perinatalis halálozási mutatók nem jeleztek szignifikáns különbséget a két csoport között, és a puerperalis szövődmények tekintetében sem volt különbség. Sepsis/pneumonia ritkábban fordult elő a 35 év feletti betegek újszülöttjeinek körében (6,9% és 28,6%, p = 0,011), és ebben a csoportban lélegeztetésre is ritkábban volt szükség (31,0% és 58,2%, p = 0,011). A többi újszülöttkori szövődmény közel azonos arányban fordult elő a két csoportban. Következtetések: Bár a terhesség alatt és a gyermekágyas időszakban bizonyos anyai szövődmények kockázata magasabb idősebb életkorban, a kedvezőbb perinatalis eredmények és neonatalis morbiditási adatok alapján az idős anyai életkor hármasiker-terhességben kockázatot csökkentő (protektív) tényező. | Upon the diagnosis of triplet conception, pregnant women should be counseled about the risk of triplet pregnancy and the chances of survival of triplet newborns. This information can help women with triplet gestations to make well-informed decisions whether to continue their pregnancy or to undergo multifetal pregnancy reduction. Aim: To assess the maternal age as a risk factor in a large representative sample of the Hungarian triplet population with evaluation of maternal complications and perinatal results. Methods: In a retrospective cohort study we analyzed 114 triplet pregnancies which ended in delivery from July 1st, 1990 until June 30th, 2006. Results: In the study population there were 15 patients aged 35 years or more at delivery (13.2%) and 99 women were younger than 35 years (86.8%). The rate of maternal complications was similar in the two groups, and there was no significant difference in gestational age at delivery (33.0 ± 2.9 vs. 32.2 ± 3.3 weeks), very early (< 28 weeks) premature deliveries (6.7% vs. 9.1%) and early (< 32 weeks) premature deliveries (32.9% vs. 43.4%), respectively, although all of these variables were more favorable over 35 years of age. The mean birth weight of live born infants (1796 ± 492 vs. 1664 ± 506 g, p = 0.064 g) was higher, the prevalence of very-very-low-birth-weight (< 1000 g) infants (6.8% vs. 10.7%) and very-low-birth-weight (< 1500 g) infants (34.1% vs. 38.6%) was lower in the groups of older patients. The 1- and 5-minute Apgar scores of newborns in the > 35-year group were significantly larger (8.4 ± 0.5 vs. 8.0 ± 1.0, p = 0.016 and 9.5 ± 0.7 vs. 9.2 ± 0.8, p = 0.006, respectively). There was no difference in perinatal results or puerperal complications between the groups. The incidence of sepsis/pneumonia and need for ventilation/oxygen therapy was lower among the infants of the patients over 35 years (6.9% vs. 28.6%, p = 0,011 and 31.0% vs. 58.2%, p = 0,011, respectively). The rate of other neonatal complications was similar in the two groups. Conclusions: Although the incidence of some maternal complications during pregnancy and in the puerperal period is higher at older age, the favorable perinatal results and neonatal morbidity rates make older maternal age a risk reducing (protective) factor in triplet pregnancies.

Actions (login required)

Edit Item