Adverz gyógyszerreakciók kivizsgálásának nehézségeiről egy bonyolult eset kapcsán = Difficulties in the detection of the culprit drug for an adverse drug reaction in a complicated case

Kopcsányi, Henriette and Feldmann, Julianna and Péch, Zsófia and Jurcsik, Ágnes (2008) Adverz gyógyszerreakciók kivizsgálásának nehézségeiről egy bonyolult eset kapcsán = Difficulties in the detection of the culprit drug for an adverse drug reaction in a complicated case. Orvosi Hetilap, 149 (19). pp. 883-887. ISSN 0030-6002

Text oh.2008.28285.pdf Restricted to Repository staff only until 31 May 2028. Download (331kB)

Abstract

Az adverz gyógyszerreakciók különféle klinikai megjelenési formái alapján a kiváltó gyógyszerre nehéz következtetni. A gyanúba vett gyógyszerek elhagyása után fellépő javulás vagy az empirikus tapasztalat, esetleg irodalmi adatok alapján lehet a felelős gyógyszert feltételezni. A gyógyszerérzékenység bizonyítása bonyolult, jól átgondolt orvosi tevékenység útján lehetséges, és azokban az esetekben szükséges, amikor a gyanús gyógyszer más vegyületcsoportba tartozó szerrel nem helyettesíthető, és a betegnek feltétlenül szükséges szednie. A jelen közlemény célja egy eset kapcsán körvonalazni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek a kivizsgálás során alkalmazhatók, illetve megjelenhetnek. A kivizsgálás során használt módszerek a gyanúba vett gyógyszerekkel – lamotrigin, risperidon, sertralin – zopiclonum, atorvastatin elvégzett epicutan teszt során egyedül a sertralin adott a multiform tünetekkel azonos pozitív reakciót. A pozitív bőrteszt területéről készült hisztológiai vizsgálat eredménye visszautalt az eredetileg észlelt klinikai formára (erythema exsudativum multiforme Stevens–Johnson-szindróma). A beteg bipoláris affektív zavara miatt a negatív bőrtesztet adó készítményekkel per os provokáció történt, ez azonban a beteg számára kockázatos, de az egyetlen megbízható és biztos módszer. Az elvégzett per os expozíció során a törzsön a lamotrigintől már tört adag bevételét követően három órán belül diffúz erythema, 12 órán belül az alkalmazott szteroid- és antihisztamin-kezelés ellenére scarlatiniform exanthema jelent meg. Az eset érdekessége, hogy a gyanúba vett gyógyszerek során epicutan teszttel egy gyógyszer érzékenysége igazolódott, azonban a másik gyanúba vett készítménnyel végzett pozitív per os expozíciós próba is váratlanul tünetet provokált (scarlatiniform, azonnali reakciót). Megállapítható, hogy csupán egy bizonyos módszer még a klinikai képpel való egyező eredmény alapján sem elegendő adverz gyógyszerreakció provokáló tényezőjének bizonyítására. | Due to the great variety of drug-induced adverse side-effect, the culprit drug could not be easily estimated. Improvement of the clinical picture after cessation of the culprit drug, the clinical observations, as well as data given in medical literature might provide useful information for the imputability of a drug. The diagnosis of drug hypersensitivity is difficult, and must be carefully considered. It is needed in cases when the culprit drug cannot be replaced by another pharmacological family of the drug and when the patient is in absolute need of the medicine. The aim of this article is to emphasize the required possibilities and arising dangers in the check-up of the patient. In the investigation process at the hospital: a patch test was applied with the culprit drugs: lamotrigine, risperidon, sertraline, zopiclonum, atorvastatin. It was sertraline that proved to be positive. Histological examination taken from the site of positive drug-patch test referred to the original form of the drug-induced adverse side-effect (erythema exsudativum multiforme). Because of the bipolar affective disorder of the patient we executed oral rechallange of the patient with the cutaneous negative culprit drugs. Per os rechallenge, in spite of being hazardous for the patient, is the only reliable method for detecting the culprit drug. However, by the rechallenge with the drugs, even a partial dose of lamotrigine proved to be positive, after 3 hours as an erythema occured, and 12 hours later a scarlatiniform exanthema developed in spite of given venous steroid and antihistamin medication. The case’s curiosity is that one culprit drug proved to be positive by epicutaneous patch test meanwhile another drug was positive by per os recallenge. Finally, in spite of being consistent with the clinical picture, only one certain method cannot be totally sufficient and reliable in the investigation process of eliciting the culprit drug in patients with adverse drug reactions.

Actions (login required)

Edit Item