Glikokortikoszteroidhormonkészítmények intraarticularis és helyi alkalmazása = The intraarticular and local application of glycocorticosteroid preparations

Siró, Béla (2009) Glikokortikoszteroidhormonkészítmények intraarticularis és helyi alkalmazása = The intraarticular and local application of glycocorticosteroid preparations. Orvosi Hetilap, 150 (6). pp. 251-260. ISSN 0030-6002

Text oh.2009.28494.pdf Restricted to Repository staff only until 28 February 2029. Download (119kB)

Abstract

A szerző 1978-tól napjainkig rövid , valamint kombinált rövid + elhúzódó hatású betamethasoninjekciókkal rendszeresen intraarticularis és lokális kezeléseket végzett. A jelen közleményben 214 beteg esetében 965 rövid és 416 beteg esetében 2932 kombinált rövid + elhúzódó hatású betamethasonkészítmény intraarticularis, illetve lokális alkalmazása során 2003-ig szerzett tapasztalatait ismerteti. Célkitűzés: Saját tapasztalatok és az irodalmi adatok alapján ismertetni az intraarticularis és lokális szteroidkezelés optimális alkalmazásának szempontjait. Módszer: A betegeket reumatológiai, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok alapján választották ki. A készítmény alkalmazása az ARA ajánlása szerint történt. Az eredményeket a szerző az állapot, a tünetek alakulásának, a beteg és az orvos véleményének figyelembevételével értékelte és összevont táblázatokban ismerteti. Eredmények: Az intraarticularis kombinált rövid + hosszú hatású betamethason tünetmentességet vagy jelentős javulást 48,8%-ban, javulást 35,7%-ban eredményezett, lokálisan alkalmazva tünetmentesség, illetve jelentős javulás 50,5%-ban, javulás 29%-ban következett be. A rövid hatású betamethason lokálisan 40,6%-ban tünetmentességet, illetve jelentős javulást, 40,3%-ban javulást eredményezett. A kombinált gyors + elhúzódó hatású készítmény 62 esetben, a rövid hatású 10 esetben enyhe mellékhatást okozott. Az eredmények megfeleltek az irodalomban közölteknek, de a mellékhatásokat illetően lényegesen kedvezőbbek voltak. Következtetések: A gyors + elhúzódó hatású kombináció intraarticularis alkalmazása kizárólag a gyulladás látható és laboratóriumi jeleinek megléte vagy alapos gyanúja, illetve egy vagy kevés ízületre való korlátozódása esetében javasolt. Egy kezelési epizódban 3 injekciónál csak kivételes esetben van értelme többet alkalmazni. Extraarticularis alkalmazás esetében elsősorban a rövid hatású készítmény alkalmazása indokolt, kivéve ha a kezelendő betegség hosszan áll fenn, vagy előzőleg a rövid hatású szteroid hatástalannak bizonyult. A rövid hatású készítmény kevésbé és rövidebb ideig teszi ki a beteget a szervezet egészét érintő általános szteroidhatásnak. E szempontok figyelembevétele esetében a kezelés eredményesebb és biztonságosabb. A közlemény célja a részben helytelen hazai gyakorlat befolyásolása. | The author reports the use of short-acting and combined short + long-acting betamethasone injections for intraarticular and local treatments. In this paper the author describes his experiences with intraarticular and local treatments of 214 patients with 965 short-acting, and 416 patients with 2932 combined short + long-acting betamethasone preparations from 1978 to 2003. Aim: To describe the optimal application of intraarticular and local steroid therapy based on the author’s experience and according to the literature data. Method: Patients were selected on the bases of rheumatological, laboratory and imaging investigations. The preparations were administered according to ARA guidelines. The results were evaluated based on patients’ health status and symptoms, in addition to patients’ and doctors’ opinion. Results: A combination of intraarticular short-acting + long-acting betamethasone injections resulted in patients being symptom-free (48.8%) or with significant improvement (37.5%), while local application led to a significant improvement (50%) or improvement (29%). Locally applied short-acting betamethasone resulted in symptom-free or significantly improved cases (40.6%), or ordinary improvement (40.3%). The short-acting + long-acting preparation was associated with mild side effects (62 cases), while the short-acting one had fewer mild side effects (10). The results are in agreement with the literature data, though in present author’s case with a much fewer number of side effects. Conclusions: Intraarticular application of a combined short-acting + long acting agent is suggested exclusively in cases of visible and laboratory signs of inflammation that are limited to a few joints. In a treatment episode, not more than 3 injections may be permitted except in special cases. Initially, extraarticular management of cases is recommended using mainly short-acting preparations, except in protracted cases or when the application of short-acting steroids prove ineffective. Short-acting agents have little or short-term manifestations of corticosteroid toxicity. Taking such factors into consideration, treatment may be regarded as beneficial and safe. The aim of this publication is partly to influence practices in Hungarian surgeries.

Actions (login required)

Edit Item