Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében = Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents

Ádám, Szilvia and Torzsa, Péter and Győrffy, Zsuzsa and Vörös, Krisztián and Kalabay, László (2009) Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében = Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents. Orvosi Hetilap, 150 (7). pp. 317-323. ISSN 0030-6002

Preview

Text oh.2009.28544.pdf Download (118kB) | Preview

Abstract

A családorvosok szerepe a betegellátásban központi jelentőségű. A nagyszámú orvos-beteg találkozás, a fizikai és érzelmi megterhelés munkahelyi stresszhez és kiégéshez vezethet. Tudomásunk szerint eddig nem folyt olyan vizsgálat Magyarországon, amely a családorvosok kiégéssel kapcsolatos mutatóit térképezte volna fel. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának feltárása magyarországi családorvosok és családorvosi rezidensek körében. Módszerek: Feltáró/leíró jellegű keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőíves felméréssel 453 háziorvos és 43 háziorvosi rezidens részvételével. A kiégés mérésére a Maslach Burnout Inventory-t (MBI-GS) használtuk. A kiégés szintjének megállapításához az emocionális kimerülés, a cinizmus/deperszonalizáció és a teljesítménycsökkenés átlagát (SD) számoltuk ki férfiak és nők, valamint orvosok és rezidensek között. A kiégés szintjének, illetve fokának (alacsony, közepes, illetve magas fokú kiégés) nemek és foglalkozási csoportok (orvos vs. rezidens) közötti összehasonlítását a kiégés összes dimenziójában független mintás t -teszttel, illetve χ ² -teszttel végeztük. A kiégés szociodemográfiai stresszorait lineáris regressziós analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A rezidensek szignifikánsan kisebb szintű cinizmusról/deperszonalizációról [ t (df): 2,8 (476); p < 0,01)] és teljesítménycsökkenésről [ t (df): 2,0 (485); p < 0,05] számoltak be, mint a családorvosok. A kiégés szintjében szignifikáns nemi különbséget nem találtunk. Szignifikánsan több háziorvos számolt be magas [χ ² (df) = 5,9 (1); p < 0,05] és közepes [χ ²  (df) = 4,6 (1); p < 0,05] fokú deperszonalizációról, mint rezidens. Az orvosok közel harmada számolt be magas fokú emocionális kimerülésről, közel 60%-uk magas fokú deperszonalizációról, és közel 100%-uk magas fokú teljesítménycsökkenésről. A foglalkozás jellege, vagyis a rezidencia bizonyult a deperszonalizáció legerősebb negatív prediktorának (β = –0,09, 95%-os CI –0,22 – –0,002). Következtetések: A magyar családorvosok körében a kiégés prevalenciája kiemelkedően magas, a magas fokú teljesítménycsökkenés pedig majdnem minden háziorvost érint. A rezidensi munka szignifikáns védő kapcsolatot mutatott a deperszonalizációval. Eredményeink új adatokat szolgáltatnak a kiégés magyarországi és nemzetközi kutatásához. | General practitioners (GPs) play a central role in patient care and are exposed to high levels of work strain and consequent burnout due to the large number of stressful patient-doctor relationships. Despite the high likelihood of burnout among GPs, limited information is available about this topic. Aims: To explore the prevalence of burnout among GPs and residents in Hungary. Methods: Exploratory/descriptive, cross-sectional study with self-administered questionnaires among 453 GPs and 43 residents. To assess burnout, the Maslach Burnout Inventory (MBI-GS) was used. To evaluate the level of burnout, mean (± SD) scores on the emotional exhaustion, cynicism/depersonalization, and personal accomplishment dimensions of the MBI were determined among male and female GPs and residents. Differences in the level or degree of burnout (high, intermediate and low) in all three burnout dimensions between male and female GPs and residents were examined by independent samples t -test and χ ² -tests. Socio-demographic antecedents to burnout were assessed by linear regression analyses. Results: Residents reported significantly lower cynicism/depersonalization [ t (df): 2.8 (476); p < 0.01] and personal accomplishment [ t (df): 2.0 (485); p < 0.05] compared to GPs. No gender differences were identified in the level of burnout. Significantly more GPs then residents reported high [χ ² (df) = 5.9 (1); p < 0.05] or intermediate [χ ² (df) = 4.6 (1); p < 0.05] degree of depersonalization. Emotional exhaustion, depersonalization, and low personal accomplishment were reported by around 30%, 60%, and 100% of the physicians, respectively. Being a resident emerged as the strongest negative predictor of depersonalization (β = –0.09, 95% CI –0.22 – –0.002). Conclusions: The prevalence of burnout is high among GPs, and almost all GPs report low degree of personal accomplishment. Residency emerged as a significant protective correlate of depersonalization. These findings provide further data for cross-cultural burnout research.

Actions (login required)

Edit Item