Magas a munkahelyi és a családi szerepek közötti konfliktus prevalenciája az orvosnők körében: a társas támogatás hiánya mint lehetséges rizikótényező = High prevalence of work-family conflict among female physicians: lack of social support as a potential antecedent

Ádám, Szilvia (2009) Magas a munkahelyi és a családi szerepek közötti konfliktus prevalenciája az orvosnők körében: a társas támogatás hiánya mint lehetséges rizikótényező = High prevalence of work-family conflict among female physicians: lack of social support as a potential antecedent. Orvosi Hetilap, 150 (50). pp. 2274-2281. ISSN 0030-6002

Preview

Text oh.2009.28583.pdf Download (122kB) | Preview

Abstract

A stresszelmélet szerint a munkahelyi és munkahelyen kívüli támogatás (az úgynevezett társas támogatás) befolyásolhatja a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus szintjét. Annak ellére, hogy a munkahely-család konfliktus – a stressz egyik forrása – nagyon gyakori orvosnők körében, nem áll rendelkezésre empirikus adat a munkahely-család konfliktus és a társas támogatás közötti kapcsolatról olyan tradicionális és családcentrikus társadalomban, ahol a női szerepekkel szembeni elvárások magasak. A szerző feltételezte, hogy az orvosnők gyakori munkahely-család konfliktusának hátterében a társas támogatás hiánya húzódik meg. Célkitűzés: A társas támogatás pszichoszociális jellemzőinek és gyakoriságának, valamint a munkahely-család konfliktussal való kapcsolatának feltárása orvosnők körében. Módszer: Kvantitatív és kvalitatív vizsgálat önkitöltős kérdőívekkel ( N = 420) és mélyinterjúkkal ( N = 123) orvosnők és férfi orvosok körében. Eredmények: A munkahely-család konfliktus szintje és prevalenciája szignifikánsan magasabb volt orvosnők körében ( N = 219), mint férfiaknál ( N = 201). Az orvosok leggyakrabban munkahelyfüggő munkahely-család konfliktusról számoltak be, de szignifikánsan több orvosnő jelentett családfüggő munkahely-család konfliktust és stresszalapú munkahely-család konfliktust, mint férfi (39% vs. 18% és 68% vs. 20%). Szignifikánsan több férfi orvos számolt be időalapú munkahely-család konfliktusról a nőkhöz képest. Az interjúk tartalmi analízise a társas támogatás alábbi formáit tárta fel orvosok körében: szülői támogatás a pályaválasztásban, partneri támogatás a házimunkában, munkatársi támogatás (példaképek/mentorok kijelölése, a nemi egyenlőség fenntartása), valamint szervezeti támogatás (például családbarát szabályzatok megteremtése). Az orvosnők szignifikánsan kevesebb szülői, partneri és munkatársi támogatásról számoltak be, mint a férfiak. Azok az orvosnők, akik nem részesültek szülői, munkatársi vagy szervezeti támogatásban, szignifikánsan magasabb munkahely-család konfliktust jelentettek azokhoz képest, akik részesültek ilyen típusú támogatásban. Lineáris regressziós analízisekben a magas munkahelyi követelmények és munkateher, a munkahelyi stressz, a nagy gyerekszám, a fiatalabb életkor és a munkahelyi támogatás hiánya bizonyultak a munkahely-család konfliktus legerősebb prediktorainak (R ² 0,59). Következtetések: A társas – különösképpen a szülői, munkatársi és szervezeti – támogatás hiánya fontos patogenetikai szerepet játszhat a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus kialakulásában orvosnők körében. | According to stress theory, social support from work and non-work-related sources may influence the level of perceived work-family conflict. Despite the high prevalence of work-family conflict as a source of distress among female physicians, no information is available on the associations between work-family conflict and social support in a traditional, family-centric cultural setting, where female role expectations are demanding. The author hypothesized that high prevalence of work-family conflict could be attributed to the lack of social support among female physicians. Aims: To investigate the prevalence and psychosocial characteristics of social support and its relations to work-family conflict among female physicians. Methods: Quantitative and qualitative study using questionnaires ( n = 420) and in-depth interviews ( n = 123) among female and male physicians. Results: Female physicians reported significantly higher mean level and prevalence of work-family conflict compared to men. The predominant form of work-family was work-to-family conflict among physicians; however, significantly more female physicians experienced family-to-work conflict and strain-based work-family conflict compared to men (39% vs. 18% and 68% vs. 20%, respectively). Significantly more male physicians experienced time-based work-family conflict compared to women. Content analyses of interview data revealed that provision of support to physicians manifested itself in parental support in career selection, spousal support with household duties, peer support with enabling access to professional role models-mentors, peer support to ensure gender equity, and organizational support with family-centric policies. Female physicians reported significantly less parental, spousal, and peer support compared to men. Female physicians lacking parental, peer, or organizational support experienced significantly higher level of work-family conflict compared to appropriate control. In regression analyses, high job demands, job strain, high workload and number of children, younger age, and lack of support in the workplace predicted work-family conflict best (adjusted R ² 0.59). Conclusions: Lack of social – particularly parental, peer, and organizational – support may play an important role in the pathogenesis of work-family conflict experienced by female physicians.

Actions (login required)

Edit Item