A magzat fiziológiás testmozgása a méhben = Physiology of intrauterine fetal activity

Jakobovits, Ákos (2010) A magzat fiziológiás testmozgása a méhben = Physiology of intrauterine fetal activity. Orvosi Hetilap, 151 (6). pp. 205-212. ISSN 0030-6002

Text oh.2010.28593.pdf Restricted to Repository staff only until 28 February 2030. Download (227kB)

Abstract

A fogantatás után először a magzati szívműködés, majd a testmozgás indul meg. A mozgásokat ultrahanggal igen korán meg lehet figyelni. Kiváltó ok nem látható, ezért azt mondjuk, belső (intrinsit) indíttatásúak, autonóm módon következnek be. A spontán, nem kiváltott (stimulált), a központi idegrendszer által endogén módon létrejött mozgásképek az idegműködés (neuralis aktivitás) kifejezői. A méhen belüli mozgásaktivitást nagyrészt vagy teljesen belső tényezők váltják ki: belső motiváció. A korai mozgások többnyire a test minden izmát igénybe veszik. Eleinte aritmiások és szabálytalan időközökben jelentkeznek. A 9–12. héttől kezdve független végtagmozgások figyelhetők meg. A 24–28. héten a magzat jelentősen gyakrabban és rövidebb ideig mozog, mint a 30–39. hét között. Külső tényezők: érintés, lökés, hanghatás, hőmérséklet-változás a magzatból (válasz)reakciót válthat ki, ami testmozgásban nyilvánul meg. A magzatmozgások keletkezését, szervezettségét, egymással való kapcsolatát az etológusok, a gyakoriságát pedig a perinatológusok (szülészek) vizsgálják, tanulmányozzák. A két tudományos szakma közös vizsgálati alanya a magzat, de a cél kissé eltér, ezért határvonalat a kettő között nehéz húzni, mert határuk elmosódott, nemegyszer át is lépik azt, mert érdeklődési területük összefolyik. A magzat ténykedésének megfigyelésére a szülészeknek van módjuk, ezért a magzati etológia és perinatológia szerepköre összeolvad. A szülészek érdeklődési köréből adódik a magyarázat, hogy a közlemények mintegy négyötöde a terhesség második felében észlelt magzatmozgásokkal foglalkozik, sokkal kevesebb a gestatio első felében jelentkező magzatmozgásokkal foglalkozó közlemény. | Development of heart motions and fetal body movements are detectable by ultrasound in early gestation period. There is no identifiable triggering mechanism, thus these motions are attributed to an intrinsic autonomic mechanism. These spontaneous motions controlled by endogenous mechanisms of central nervous system represent neural functions. Most – if not all – intrauterine movements are brought about by endogenous factors through intrinsic motivation. Early intrauterine movements usually involve the whole body musculature. Initially, these are arrhythmic in nature and occur sporadically. Independent movements of extremities can be observed between the 9th and 12th gestational weeks. Frequency of movements increases between 24th and 28th weeks, then decreases between 30th and 39th weeks of gestation. External stimuli such as touch, pressure, sound or temperature change can stimulate reactive body movements. The development, organization and co-ordination of body movements are studied by ethologists, while the frequency of movements is the subject of interest of obstetricians. Although these investigations have different aims, researches often overlap in the absence of clearly identifiable borderlines. As obstetricians are rather interested in the second half of the pregnancy, 80% of relevant publications refer to this period of pregnancy.

Actions (login required)

Edit Item