A hepatitis C-vírus-fertőzés és hepatocarcinogenesis = Hepatitis C virus infection and hepatocarcinogenesis

Szalay, Ferenc (2010) A hepatitis C-vírus-fertőzés és hepatocarcinogenesis = Hepatitis C virus infection and hepatocarcinogenesis. Orvosi Hetilap, 151 (38). pp. 1524-1529. ISSN 0030-6002

Preview

Text oh.2010.28946.pdf Download (110kB) | Preview

Abstract

Ma már bizonyított, hogy nemcsak a HBV-, hanem a HCV-infekció is krónikus hepatitist, májcirrhosist és hepatocellularis májrákot (HCC) okozhat. A hepatitis C-vírus is onkogén vírusnak minősül. A két különböző vírus által indukált májrák kialakulásának mechanizmusa több közös és számos eltérő sajátságot mutat. Mindkét esetben többnyire hosszú évekig, akár évtizedekig tartó krónikus gyulladás által okozott májcirrhosis talaján alakul ki a májrák. A HCV mint RNS-vírus nem épül be a májsejt genomjába, hanem különböző utakon indukálja a ráksejtek kialakulását, amelyek azután kontroll nélkül proliferálnak. Már a HCV felfedezése előtt felfigyeltek az akkor még non-A-non-B-nek (NANB) nevezett hepatitis és a májrák közötti kapcsolatra. A későbbi epidemiológiai jellegű tanulmányok ezt megerősítették. Számos közlés van azonban arról, hogy a HCC cirrhosis nélkül is kialakulhat HCV-fertőzött egyénekben. A pontos mechanizmus nem ismert, de több adat utal arra, hogy a vírus bizonyos proteinjei képesek onkogén folyamatot indukálni. A HCV-core gén több pontján találtak különbséget a cirrhosis nélküli és a cirrhosis talaján kialakult HCC-ben. Feltételezhető, hogy a vírus az endoplazmás reticulumstressz és az oxidatív stressz következményeként különböző jelátviteli utak és az onkogén útvonalak direkt aktiválása révén fejti ki karcinogén hatását. Újabb adatok szerint a HCV inzulinrezisztenciát okozó hatásának is szerepe lehet az onkogenezisben. A vírus által determinált faktorok mellett a gazdaszervezet reakciójának, a tumor elleni védekezőképesség csökkenésének is szerepe van a májrák kialakulásában. Klinikai szempontból fontos a HCV-infekcióban szenvedő betegek rendszeres ellenőrzése tumorkialakulás szempontjából. A monitorozás fő eszköze az ultrahangvizsgálat. Az AFP csak az esetek egy részében pozitív. A már kialakult és diagnosztizált májrák kezelési stratégiája nem tér el a többi májbetegségben kialakult májrákétól. Orv. Hetil., 2010, 38, 1524–1529. | It is evidenced that both HBV and HCV infections may cause chronic hepatitis, liver cirrhosis and hepatocellular carcinoma (HCC). HCV is considered as an oncogen virus. The mechanism of carcinogenesis in case of the two distinct viruses shows a number of common and different features. HCC usually develops in stage of liver cirrhosis caused by chronic inflammation of many years or decades. In contrast to HBC, HCV will not be incorporated into the genom of hepatocytes. It induces throughout different mechanisms the development of cancer cells, which will proliferate out of control. Before the discovery of HCV, the connection of non-A non-B (NANB) hepatitis and liver cancer has yet been observed. The subsequent epidemiological studies confirmed this association. A number of publications prove that HCC may develop without cirrhosis in HCV infected patients. The exact mechanism is not known, but data indicate that some proteins of the virus may induce oncogenic process. Differences were found in HCV core gene between HCC patients with and without cirrhosis. It is postulated that the virus evolves its oncogenic effect via endoplasmic and oxidative stress, further on by activation of different oncogenic signal pathways. Recent publications indicate the role of virus induced insulin resistance. Besides the virus determined factors, the host reaction, the deficient tumor cell eliminating capacity may also have a role in the development of liver carcinoma. Monitoring of HCV infected patients for HCC is an important clinical issue. Most relevant is the regular ultrasound cheek up. Serum alpha fetoprotein level is elevated only in a smaller proportion of the patients. The treatment protocol of HCV induced HCC does not differ from the others developed in non-HCV liver diseases. Orv. Hetil., 2010, 38, 1524–1529.

Actions (login required)

Edit Item