Magyarországi és határon túli hallgatók egészségrizikó-magatartását befolyásoló tényezők

Kovács, Klára (2018) Magyarországi és határon túli hallgatók egészségrizikó-magatartását befolyásoló tényezők. MAGYAR PEDAGÓGIA, 118 (1). ISSN 0025-0260 (In Press)

Preview

Text 877_Kova_csK_a_tdogozott_abs_KL_KK.pdf Download (905kB) | Preview

Abstract

Absztrakt A hallgatók egészségmagatartásának vizsgálata több szempontból is fontos. Egyrészt a tanulmányok megkezdése és folyatatása, a családtól, barátoktól való elszakadás okozta új élethelyzet és kontroll csökkenése mentális és lelki terheket róhatnak a fiatalokra, másrészt bizonyos egészségkárosító magatartásformák (leginkább a nagyivászat) nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő a hallgatók körében. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy miként befolyásolják egyéni és szociokulturális tényezők a közép-európai hallgatók egészségrizikó-magatartását (dohányzás, nagy mennyiségű alkohol- és drogfogyasztás). Az elemzésekhez a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Intézet (CHERD-H) egy öt országgal (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia) határos régió felsőoktatási intézményeinek hazai és kisebbségi magyar hallgatóit vizsgáló kutatásunk adatbázisát használtuk fel (IESA 2015, N=2017). Eredményeink azt mutatják, hogy noha a vizsgált populáció hasonló történelmi-kulturális tradíciókkal rendelkezik, mégis más tényezők befolyásolják az egyes országok hallgatóit. Általánosságban elmondható, hogy Szerbia kivételével minden országban a férfiakra jellemző inkább a rizikó-magatartás, mit a nőkre. A szubjektív anyagi helyzetnek Magyarországon van szerepe. Rizikófaktornak számít szinte mindegyik térségben a társas, bulizáshoz kapcsolódó szabadidő-eltöltés, a rekreációs a magyarországi, a sportos tevékenységek pedig a kárpátaljai, míg az élet értelmének ismerete a partiumi és erdélyi diákok körében véd a szerfogyasztástól. Az individuális szintű bizalom mértéke ellentétes befolyásoló szereppel bír az egyes országokban.

Actions (login required)

Edit Item