Közép-kelet-európai hallgatók sportolásának szociokulturális jellemzői

Kovács, Klára (2016) Közép-kelet-európai hallgatók sportolásának szociokulturális jellemzői. In: Értékteremtő testnevelés : Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében. Oktatáskutatás a 21. században (1). Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 175-186. ISBN 978-963-318-597-1

Preview

Text 175_Kozep_Europa_sport_Kovacs_Klara.pdf Download (236kB) | Preview

Abstract

Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk Magyarországon az Észak-Alföldi Régió, és a határon túli területek legfontosabb felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók sportolását meghatározó tényezőket. A kutatásban három magyarországi, három erdélyi és két partiumi, két felvidéki, három kárpátaljai és egy vajdasági intézmény elsősorban magyar hallgatóit vizsgáltuk meg az intézmények létszámával arányos mintát véve (N=2017). Összességében azt láthatjuk, hogy a magyarországi, partiumi és erdélyi, vajdasági és felvidéki hallgatók között egyaránt alacsony a rendszeresen sportoló hallgatók aránya, mindenütt a vizsgált régióban átlagosan alig heti rendszerességgel végeznek testedzést a diákok. Ha a sportolást meghatározó társadalmi és individuális tényezőket egy modellben vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy erőteljes nemek közötti és anyagi helyzetben mutatkozó egyenlőtlenségeket tapasztalhatunk Magyarországon, Romániában (itt a leginkább) és Ukrajnában is. A sportolás férfidominanciája és anyagi lehetőségektől való függősége ezekben a térségekben érvényesül a leginkább. Ha beemeljük a magyarázó modellbe a szubjektív választáson alapuló attitűdökhöz, életmódhoz kapcsolódó elemeket, akkor a nem hatása eltűnik, a szubjektív anyagi, társadalmi helyzet pedig csak a kárpátaljai mintában érvényesül. A legnagyobb, egyébként pozitív hatása a sportolás egészség-megőrzésben fontos szerepet játszó attitűdnek mint motivációs tényezőnek van.

Actions (login required)

Edit Item