A PRISM-D rajzteszt alkalmazása a daganatos betegséggel összefüggő érzelmi és kognitív reprezentációk komplex vizsgálatára = Application of the PRISM-D drawing test to the complex examination of cancer-related emotional and cognitive representations

Sándor, Zita and Csabai, Márta (2018) A PRISM-D rajzteszt alkalmazása a daganatos betegséggel összefüggő érzelmi és kognitív reprezentációk komplex vizsgálatára = Application of the PRISM-D drawing test to the complex examination of cancer-related emotional and cognitive representations. Orvosi Hetilap, 159 (48). pp. 2021-2030. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31181.pdf Download (309kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Egy súlyos betegség lelki megélésének, egyéni értelmezésének a vizsgálata fontos feladat, ugyanis ezen tényezők befolyásolhatják a megküzdéses válaszokat, illetve a betegség pszichés és szomatikus kimenetelét. A klinikai gyakorlatban a maladaptív reakciók szűrése, illetve a pszichés intervenciók hatékony megtervezése érdekében olyan, széles körben alkalmazható mérőeszközre van szükség, mely a betegséggel összefüggő érzelmi és kognitív reprezentációkat gyorsan, mégis kellően részletesen méri. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a Pictorial Representations of Illness and Self Measure teszt általunk kifejlesztett rajztesztverziója (PRISM-D) és utótesztje alkalmazhatóságának vizsgálata volt a klinikai gyakorlatban, daganatos betegek körében. Módszer: Vizsgálatunk során 150 fő, kezelés alatt álló daganatos beteggel vettük fel a Pictorial Representations of Illness and Self Measure rajztesztverzióját és annak utótesztjét. Eredmények: A teszten nyerhető kvantitatív adatok alapján a vizsgált személyek nagymértékű, betegségtől való lelki szenvedést éltek meg, bár e tekintetben a mintára nagyfokú heterogenitás jellemző. A betegek többsége negatív érzéseket társított a betegségéhez, úgymint distressz, félelem, szomorúság, bizonytalanságérzés. A betegségreprezentációk tekintetében megjelent a betegség jelzésként, akadályként, megoldandó feladatként, küzdelemként, veszteségként, csapásként és személyes kudarcként való interpretálása. A betegséget szimbolizáló kör mérete és térbeli elhelyezkedése alapján azonosíthatók a betegséget tagadó, illetve bagatellizáló betegek, továbbá a betegséget rendkívül súlyosnak megélő személyek is. Ezen információk feltárása a betegséggel való megküzdés és a betegségviselkedés szempontjából kiemelten fontos. Következtetések: Vizsgálatunk alapján a teszt mind a klinikai gyakorlatban, mind a kutatásokban jól alkalmazható, gyors és komplex információt nyújtó mérőeszköz, mely alkalmas a betegséggel összefüggő érzelmi és kognitív reprezentációk kvantitatív és kvalitatív mérésére kórházi környezetben, súlyos, akár verbálisan nehezen hozzáférhető betegek esetében is. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2021–2030. | Abstract: Introduction: Studying the psychological experience and the individual interpretation of a serious illness is an important task, as these factors can affect coping strategies and the psychological and somatic outcome of the illness. In clinical practice, to screen out maladaptive reactions and to effectively plan the psychological interventions, we need measuring tools that can be applied among a wide range of patients and can measure the illness-related emotional and cognitive representations in detail. Aim: The aim of our study was to examine the applicability of the drawing test version (PRISM-D) we developed from the Pictorial Representations of Illness and Self Measure test and its posttest in clinical practice among cancer patients. Method: We applied the Pictorial Representations of Illness and Self Measure drawing test and its posttest for 150 cancer patients undergoing hospital treatment. Results: According to the quantitative data from the tests, patients underwent considerable suffering from illness, however, there was a large heterogeneity in the level of suffering in the sample. The majority of the patients in the sample associated negative feelings to their illness, such as distress, fear, sadness, uncertainty. As for illness representations, they interpreted their illness as a sign, a difficulty, a task to solve, a struggle, a loss, an adversity or a personal failure. The size and placement of the circle symbolizing the illness can be used to identify patient reactions to deny or understate illness as well as patients who experience their illness very seriously. This information is crucial in the understanding of illness behavior and the coping with illness. Conclusions: Our study has supported this test as a measuring tool which is well applicable to quickly gain complex information both in clinical practice and in research, to measure illness-related emotional and cognitive representations, both quantitatively and qualitatively. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2021–2030.

Actions (login required)

Edit Item