Kis vízfolyásokra épített tározók ökológiai hatásának bemutatása a Csigere-patak példáján

Biró, Rita and Ács, Éva and Stenger-Kovács, Csilla (2013) Kis vízfolyásokra épített tározók ökológiai hatásának bemutatása a Csigere-patak példáján. In: XXXI. Országos Vándorgyűlés : Magyar Hidrológiai Társaság, 2013.07.03-2013.07.05., Gödöllő.

Preview

Text Biro_Acs_OV.pdf Download (397kB) | Preview

Abstract

A kutatás elsődleges célja a kisvízfolyásokra épített tározók ökológiai hatásának vizsgálata, a Csigere-patak kovaalga összetételére és ökológiai állapotára. 2008 májusától 2010 márciusáig a patak tározó alatti szakaszáról hetente történtek fitobenton mintavételek, előzetesen kihelyezett mészkő szubsztrátumokról illetve minden mintavételkor helyszíni mérések és vízminta vétel. A patak legjellemzőbb fajai az Amphora pediculus, Cocconeis placentula és Rhoicosphenia abbreviata, melyek minden mintában előfordultak. A bevonat kovaalga összetétele a szezonalitás mellett jól mutatta a vízszint időszakos változását, mely a Széki- tó működtetésével függ össze. A nyári mintákban, amikor kisebb volt a patak vízhozama, dominánsként jelent meg az időszakos vizeket kedvelő Nitzschia palea. A halas-tó vízszintjének szabályozásával függ össze, hogy a vizsgálat során nagy számban olyan planktonikus kovaalga fajok (Cyclotella meneghiniana és Stephanodiscus nemzetség képviselői) is előkerültek a bevonatból, melyek eutróf tavak indikátor fajai. Ezen fajok relatív gyakorisága szignifikáns kapcsolatot mutatott a kovaalga indexekkel, főbb tápanyagformák koncentrációjával és a Széki-tó vízállásának változásával. Ennek köszönhetően jól alkalmazható a planktonikus kovaalga arány a hidromorfológiai módosítás mértékének leírására. A Csigere-patakra épített halas tó, mint átfolyásos víztározó fő hatása leginkább abból fakad, hogy a patak vízjárását megváltoztatja, illetve pontszerű tápanyagterhelést jelent az alvízre nézve.

Actions (login required)

Edit Item