A steppe országútján a Kárpát-medencébe. Hódítók és meghódítottak

Juhász, Péter (2019) A steppe országútján a Kárpát-medencébe. Hódítók és meghódítottak. In: "A tudomány ekként rajzolja világát" : Irodalom, történelem és nevelés metszetei. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Irodalomtudományi Osztály; Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat; Eszterházy Károly Egyetem Doktorandusz Önkormányzata, Eger, Budapest, pp. 96-146. ISBN 9786155586415

Preview

Text JuhaszPeter_AsteppeorszagutjanaKarpat-medencebe.pdf Download (415kB) | Preview

Abstract

Tanulmányom a magyar őstörténet kutatásában meghatározó szerepű tudományágak, a nyelvtudomány, a régészet, a történetírás és a néprajz eszköztárával felvázolt magyar népalakulás súlyos ellentmondásaira kívánja felhívni a figyelmet. Öt pontban fogalmazhatók meg az egyes koncepciókon belül és azok között jelentkező antagonizmusok. Az 5-9. század közötti Kelet-Európába helyezett, az életmódot, a társadalmat, sőt magát a magyar nyelvet is átformáló török-magyar együttélés hagyományosan feltett időszaka és helyszíne ezek következtében mindenképpen felülvizsgálandó. Különösen indokolja ezt az a körülmény, hogy a 6-9. századi Kárpát-medencei avarság kialakulásának és történelmi útjának az elmúlt évtizedekben megtörtént újraértelmezése kiemelt szerepet juttat leszármazottainak az Árpád-kori magyarság kialakulásában. Az európai avarság kiformálódásában döntő szerep éppen azoknak az oğur-török törzseknek jutott, amelyeknek a turkológia meghatározó szerepet tulajdonít a korabeli török-magyar szimbiózisban. E jelentős, elsősorban török nyelvűnek feltételezhető Kárpát-medencei népalakulat a régészeti adatok tanúsága szerint pontosan abban az életmódban élt a magyar honfoglalás előtt, amelyet a magyar nyelv csuvasos (oğur)- török jövevényszavai leírnak. Korábban feltett 9. századi „kipusztulása” sem írott, sem régészeti adatokkal nem igazolható, ám részleges elszlávosodása joggal valószínűsíthető. A magyarság a 10. századtól e részben török, részben török-szláv kétnyelvű népességgel asszimilálódott, annak életmódját, kultúráját, sőt eredethagyományát is átvéve, saját nyelvét és politikai formációját pedig kölcsönözve annak. A Kelet- európai török törzsekkel erre történelmi léptékkel mérve a kellő idő sem állott volna rendelkezésére, hiszen az írott és régészeti adatok nem támogatják a magyarság 9. század előtti jelenlétét Kelet-Európában.

Actions (login required)

Edit Item