Aktualitások a sérült immunitású betegek cytomegalovirusinfekcióinak ellátásában. I. Epidemiológia és klinikai szempontok = Current treatment modalities of immunocompromised patients with cytomegalovirus infectionI. Epidemiological and clinical perspectives

Sinkó, János (2019) Aktualitások a sérült immunitású betegek cytomegalovirusinfekcióinak ellátásában. I. Epidemiológia és klinikai szempontok = Current treatment modalities of immunocompromised patients with cytomegalovirus infectionI. Epidemiological and clinical perspectives. Orvosi Hetilap, 160 (3). pp. 83-92. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31287.pdf Download (194kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A humán cytomegalovirus az emberiség 40–100%-ában infekciót okozó DNS-vírus, mely a primer fertőzést követően élethosszig tartó latens formában perzisztál a szervezetben. Valószínű, hogy a megfelelő specifikus immunválaszkészséggel rendelkező személyek szervezete is kölcsönhatásba kerül a jelen lévő vírussal, klinikailag jelentős problémák azonban elsősorban sérült immunitású egyénekben jelentkeznek. Főként a T-sejtes immunválasz károsodása következtében vírusreaktiváció, illetve szervkárosodást okozó cytomegalovirusbetegség léphet fel. A legsúlyosabban érintettek az AIDS-stádiumban lévő HIV-fertőzöttek, valamint a szerv- és őssejt-transzplantációval kezelt betegek. Az egyes csoportokban fontos felmérni a kimutatható kockázati tényezőket, ugyanis a cytomegalovirusreaktiváció és -betegség közvetlen és közvetett módon veszélyezteti az érintettek életműködéseit és túlélését. A vírus reaktiválódásának és szöveti hatásának kimutatására hagyományos és molekuláris biológiai, valamint szövettani módszerek állnak rendelkezésre. Az érintett betegcsoportok korszerű ellátása során fontos a cytomegalovirusinfekció aktuális kockázatának megfelelő értékelése és ennek megfelelő antivirális stratégia kialakítása.Orv Hetil. 2019; 160(3): 83–92. | Abstract: Human cytomegalovirus is a DNA virus with a global prevalence of 40–100%. In humans, primary infection is followed by a lifelong latent persistent phase. Even in individuals developing adequate specific immunity, interactions with the resident virus do probably occur. Clinically significant problems, however, appear primarily in immunocompromised hosts. As a result of an impaired T-cell mediated immunity, viral reactivation as well as a viral disease resulting in organ damage can develop. Most severely affected are HIV positive persons in AIDS stage and individuals undergoing solid organ or stem cell transplantation. As vital functions and survival may adversely be affected by cytomegalovirus reactivation and disease, it is of paramount significance to evaluate evident risk factors. Viral reactivation and organ specific disease can be detected by several methods based on conventional and molecular biological and histological diagnostic techniques. An up-to-date management of affected patient groups requires a meticulous assessment of the possible risk for cytomegalovirus infection and development of an adequate antiviral strategy. Orv Hetil. 2019; 160(3): 83–92.

Actions (login required)

Edit Item