REAL

A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának dolgozói körében és összehasonlítása a Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályon kapott eredményekkel = Investigation of the burnout syndrome among the employees of the Department of Surgery at the University of Szeged and comparison with the results of the Department of Emergency Medicine

Stankovic, Mona and Töreki, Annamária and Lázár, György and Pető, Zoltán (2019) A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának dolgozói körében és összehasonlítása a Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályon kapott eredményekkel = Investigation of the burnout syndrome among the employees of the Department of Surgery at the University of Szeged and comparison with the results of the Department of Emergency Medicine. Orvosi Hetilap, 160 (20). pp. 784-791. ISSN 0030-6002

[img]
Preview
Text
650.2019.31396.pdf

Download (168kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A kiégésszindróma vizsgálata a különböző egészségügyi szakterületeken kiemelten fontos és elengedhetetlen a tünetegyüttes átfogó megértéséhez, a megfelelő preventív és intervenciós program kialakításához. A sebészeten dolgozók rizikócsoportot jelentenek az egészségügyi dolgozók körében, így a jelen vizsgálattal igyekszünk tovább bővíteni a hazai ismereteket, továbbá fényt deríteni a kiégésszindróma jellemzőire a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók körében. Az ott kapott vizsgálati eredményeket összehasonlítjuk a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának eredményeivel. Célkitűzés: Célunk a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók kiégésének felmérése és különböző változókkal való összefüggésének elemzése, továbbá az adatok összehasonlítása a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának korábban már publikált adataival. Módszer: Kérdőíves vizsgálat, amellyel a demográfiai adatok, a társas támogatottság, a szomatikus panaszok adatfelvétele mellett Oláh-féle Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívvel felmértük a pszichológiai immunrendszert, míg a kiégésszindrómát a Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: Statisztikai elemzésünk alapján a kiégés mértéke szignifikánsan magasabb minél több munkaórát vállal a vizsgálati személy, illetve minél több szomatikus tünetről számol be. Szignifikánsan alacsonyabb a kiégés azon dolgozóknál, akiknek nagyobb számú, jó minőségű társas kapcsolatuk van, és akiknek erősebb a pszichológiai immunrendszerük. A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának és Sürgősségi Osztályának mintáját összehasonlítva különbséget találtunk az életkornak és az egészségügyben töltött évek számának vonatkozásában, ahogy a társas támogatás érzésének megélésében és a kiégésnek a deperszonalizációskálán elért pontszámában. Következtetés: A kapott eredmények további összefüggéseket mutatnak, és fényt derítenek protektív és rizikófaktorokra, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kiégésszindróma leküzdésére tervezett preventív és intervenciós programokban. Orv Hetil. 2019; 160(20): 784–791. | Abstract: Introduction: Examination of the burnout syndrome in various healthcare fields has paramount importance for a better understanding of the disorder as well as for the establishment of a suitable preventive and intervention program. The surgical departments’ employees are at risk among healthcare workers, so it is our objective to further expand the knowledge on the characteristics of the burnout syndrome among the Hungarian surgical staff. Additionally, we compare the results obtained from the Department of Surgery at the University of Szeged with the results of the Department of Emergency Medicine. Aim: Aim of this study is to examine the burnout syndrome and its associations with different variables among the workers of the Department of Surgery at the University of Szeged, and to compare the data with a previous study conducted at the Department of Emergency Medicine at the University of Szeged. Method: Cross-sectional design utilizing a self-administrated questionnaire was used to collect data from the staff. Burnout was measured using the Maslach Burnout Inventory, while psychological immune competence was measured using the Psychological Immune Competence Questionnaire. Results: Based on statistical analysis, the number of weekly working hours and the number of somatic symptoms have a negative impact on burnout, while the greater number of high-quality social relationships and the stronger psychological immune competence have proven to be protective factors. Comparing the Department of Surgery and Department of Emergency Medicine at the University of Szeged, we found a difference in the age of the workers, the number of years spent in the healthcare as well as the scores on the burnout depersonalization scale. Conclusions: The results obtained show further correlations and reveal protective and risk factors in burnout which can be a key to establishing preventive and intervention strategies. Orv Hetil. 2019; 160(20): 784–791.

Item Type: Article
Subjects: R Medicine / orvostudomány > R1 Medicine (General) / orvostudomány általában
Depositing User: Ágnes Sallai
Date Deposited: 26 Jul 2019 08:44
Last Modified: 31 May 2020 23:15
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/94713

Actions (login required)

Edit Item Edit Item