Első lépés egy egységes szemlélet felé: az Alkohol Megvonási Skála bevezetése a hazai betegellátási gyakorlatba = The first step towards a unified approach: validation of the Hungarian version of the Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised in Hungarian general hospital settings

Lázár, Bence András and Pribék, Ildikó Katalin and Kovács, Csenge and Demeter, Ildikó and Kálmán, János and Szemelyácz, János and Kelemen, Gábor and Janka, Zoltán and Demetrovics, Zsolt and Andó, Bálint (2019) Első lépés egy egységes szemlélet felé: az Alkohol Megvonási Skála bevezetése a hazai betegellátási gyakorlatba = The first step towards a unified approach: validation of the Hungarian version of the Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised in Hungarian general hospital settings. Orvosi Hetilap, 160 (30). pp. 1184-1192. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31424.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (352kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Alkoholbetegek egészségügyi ellátása során az alkoholfogyasztás csökkentésével vagy annak elhagyásával alkohol okozta megvonási szindróma alakulhat ki. Jelenleg hazánkban nem áll rendelkezésre olyan standardizált mérőeszköz, amellyel az alkoholmegvonás tünetei mérhetők lennének. A nemzetközi szakirodalom, illetve irányelvek a megvonás tüneteinek monitorozására elsődlegesen a Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised mérőeszközt ajánlják, melynek hazai bevezetése hiánypótlónak tekinthető. A jelen vizsgálat célja a Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised hazai változata (Alkohol Megvonási Skála) pszichometriai mutatóinak feltárása, illetve a mérőeszköz alkalmazásának bemutatása. Módszer: A vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájára alkohol okozta megvonási szindróma iránydiagnózissal osztályra felvett páciensek (n = 30) körében történt, utánkövetéses elrendezésben. Kétnaponta, hat alkalommal került felvételre az Alkohol Megvonási Skála, illetve mellette a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála. A felvételek során kapott átlagok összehasonlítása ismételt méréses varianciaanalízissel történt. Belső konzisztenciai mutatók (Cronbach-alfa, tétel-totál korreláció), konvergens és divergens validitási mutatók (Alkohol Megvonási Skála, illetve a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála közötti Pearson korrelációs elemzés alapján) kerültek kiszámításra. Eredmények: Szignifikáns csökkenés volt megfigyelhető a 6 adatfelvételi időpontban az Alkohol Megvonási Skála (F = 202,46, p<0,001), illetve a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála (F = 503,04, p<0,001) pontszámainak esetében. A Cronbach-alfa-értékek az első 3 mérési napon 0,7 felett voltak. Az egy időben felvett Alkohol Megvonási Skála és a Klinikai Globális Összbenyomás – Súlyosság Skála minden esetben 0,45 feletti korrelációt mutatott. Következtetés: Az Alkohol Megvonási Skála megbízható és érvényes mérőeszköz a megvonási tünetek részletes szimptomatológiai vizsgálatára. Így lehetővé teszi a hazai betegellátási gyakorlatban az alkoholmegvonás tüneteinek felismerését és súlyosságának meghatározását. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1184–1192. | Abstract: Introduction and aim: The available literature and protocols have unequivocally suggested that the Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised is a psychometric scale for identifying and following the signs of alcohol withdrawal. However, there has not been any validated tool for the identification of withdrawal symptoms in Hungarian general hospital settings. The aim of the present study was to evaluate the validity and the reliability of the Hungarian version of this scale among patients hospitalized with alcohol withdrawal syndrome. Method: The translation of the scale into Hungarian was done by ‘back translation’ method, followed by testing the face validity. The empirical phase was performed in the Department of Psychiatry, University of Szeged. Patients admitted with alcohol withdrawal syndrome (n = 30) were recruited from the inpatient units of the clinic. Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised and Clinical Global Impression – Severity Scale were recorded every two days. Statistical comparisons of data were performed with repeated-measures ANOVA. Cronbach’s alpha, item-total correlation, convergent and discriminant validity were determined. Results: Significant decrease of the total scores of Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised and Clinical Global Impression – Severity Scale was observed between the six measurements (F = 202.46, p<0.001; F = 503.04, p<0.001). Cronbach alpha values were above 0.7 during the first 3 measurement days. The withdrawal and severity scores recorded the same day showed positively significant correlations (>0.45). Conclusion: Our findings demonstrate that the Clinical Institute Withdrawal Assessment of Alcohol, Revised is a reliable and valid psychometric tool for the detailed analysis of withdrawal symptoms in Hungarian general hospital settings. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1184–1192.

Actions (login required)

Edit Item