Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája

Balogh, Nóra and Tóthmérész, Béla and Valkó, Orsolya and Deák, Balázs and Miglécz, Tamás and Tóth, Katalin and Molnár, Zsolt and Vadász, Csaba and Tóth, Edina and Kiss, Réka and Sonkoly, Judit and Török, Péter and Antal, Károly and Tüdősné Budai, Júlia and Kelemen, András (2018) Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 24. pp. 15-24. ISSN 1216-4585

Preview

Text balogh_tvk_2018.pdf Download (3MB) | Preview

Abstract

A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20×20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.

Actions (login required)

Edit Item