Indikációs modellek és alkalmazásuk a talajökológiában

Dombos, Miklós and Szalkai, Tímea (2004) Indikációs modellek és alkalmazásuk a talajökológiában. Agrokémia és Talajtan, 53 (1-2). pp. 181-194. ISSN 0002-1873

Text agrokem.53.2004.1-2.13.pdf Restricted to Repository staff only until 31 August 2024. Download (256kB)

Abstract

Tanulmányunkban az indikációs módszerek három csoportját tekintettük át:  1. az életközösségek szerkezeti leírása,  2. a korrelációs elemzésekre épülő indikációs módszerek,  3. a működési, hatás-alapú indikációs módszerek.  A korrelációs indikációs módszerek elterjedtek az ökológiai indikációban, azonban e módszercsalád korlátozottan alkalmazható az ökológiai hatás-tanulmányokban: egyrészt mivel nem arányskálán adja meg az érzékenységet, másrészt, mivel időben nem alkalmas előre jelezni a várható ökológiai következményeket.  A hatás-alapú módszer módszertanában és felhasználhatóságában is lényegesen eltér az előzőekétől. A hatás-alapú indikációban részletes közvetlen ökológiai kapcsolatok rendszeréből időben előre jósló modell épül fel, amely egy olyan eszköz a környezeti tervezés számára, mellyel szcenárió- és kockázati elemzéseket is el lehet végezni. Az EEA, illetve más európai léptékű monitoring fejlesztését végző szervezetek és programok (pl. OECD, 2003) az indikációs eljárást, illetve a talajállapot jellemzésének módszertanát a DPSIR rendszer alapján határozták meg. Ez a Driving forces, Pressures, State, Impact, Responses, azaz a ható tényezők, a terhelések, az állapot, a hatás meghatározása és az adott válaszok együttes kezelését, a modellek szintjén történő integrálását és az intézkedések meghatározását és szabályozását jelenti. Az EU/EEA és az OECD által koordinált munkákban a talaj mezofaunáján alapuló talajökológiai indikáció jelentős szerepet kap, mely vizsgálatokról a Rómában 2003-ban megrendezett OECD konferencia publikációjából ismerkedhetünk meg. E munkákban a korrelációs és a hatás-alapú indikációs eljárásokat részesítik előnyben. Az európai léptékű talajmonitoring rendszer felépítésének tervezésénél, továbbá a hazai talaj-monitoring rendszer fejlesztésénél és harmonizációjánál lényeges elem, hogy a mért paraméterek alkalmazhatóak legyenek adekvát elemző rendszerekhez.  A jövőre nézve tehát mind a felhasználandó értékelő módszerek, mind az azt kiszolgáló adattermelő monitoring rendszerek tekintetében a nemzetközi viszonylatban kompatibilis módszerek fejlesztése lehet a cél.

Actions (login required)

Edit Item