TY - JOUR ID - REAL227220 UR - https://real.mtak.hu/227220/ IS - 5 A1 - Sz?ke, Zsuzsanna A1 - Végi, Barbara A1 - Varga, Ákos A1 - Lennert, Lászlóné A1 - Péczely, Péter A1 - Barna, Judit Y1 - 2006/// N2 - A szerz?k kísérleteikben a mesterséges termékenyítés, mint stresszfaktor hatását vizsgálták mélyalmon tartott tojótyúkokon. A hatást a tojás méretének, a tojásszik kortikoszteron-koncentrációjának és a korai embrióelhalás arányának változásain követték nyomon. A kísérleti csoportban 14 New Hampshire tojót friss, hígított spermával heti három alkalommal inszemináltak, míg a kontroll csoportban az állatokat zavarás nélkül, természetes párzással szaporították 14 tojó, 2 kakas ivararányban. A csoportokat a kísérlet megkezdése el?tt 5 hétig szoktattak az adott tartási körülményekhez. A mesterséges termékenyítés kezdetét?l nyolc héten át gy?jtötték, mérték, majd 5 napig inkubálták a tojásokat. Ezt követ?en értékelték az embriók fejlettségi státuszát, és mintát vettek a tojásszikb?l a kortikoszteron meghatározásra, melyet RIA módszerrel végeztek. A mesterséges termékenyítés hatására az átlagos tojássúly egy grammal, ? e csoporton belül ? az abnormális és elhalt embriókat tartalmazó tojások súlya 4-5 grammal emelkedett. A tojások súlyának változása az átmér? megnövekedésével járt, ami korrelált a tojásszik növekedésével, összefüggést tudtak kimutatni a nagyméret? tojások és a rendellenes fejl?dés, illetve az embriómortalitás között. A tojásméret változásaival párhuzamosan szignifikánsan emelkedett a szikbe deponált glükokortikoid szintje, ami az abnormális és elhalt embriót tartalmazó tojásszikben szignifikánsan magasabb értéket mutatott az azonos csoportba tartozó él?, normális fejl?désmenetet mutató tojásokhoz képest. A mesterséges termékenyítés bevezetését?l számított 5. hétig, az abnormális és elhalt embriót tartalmazó tojások aránya 17-20%-ra emelkedett a kontroll 1-2%-os értékéhez képest. A kezelés 6. hetére azonban az összes embrió normális fejl?dést mutatott a kísérleti csoportban is. Általános megfigyelés, hogy a ketrecben tartott és mesterségesen termékenyített tojótyúkok nagyobb súlyú tenyésztojást termelnek, mint a mélyalmon tartott, természetes párzású szül?pár állományok. Az eredmények is alátámasztják a fenti megfigyelést, emellett igazolták, hogy a kezelés els? hónapjában a tojássúly változásával párhuzamosan n?tt tojásszikbe deponált kortikoszteron koncentrációja, valamint a rendellenes fejl?dés? embrió és az embrió-mortalitás. Összefoglalóan megállapítható, hogy a mesterséges termékenyítés ilyen gyakoriságú alkalmazása ténylegesen kimutatható stresszként hat az állatokra a módszer bevezetésének els? 5 hetében, az adaptációhoz 6 hétre volt szükség. JF - ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS VL - 55 SN - 0230-1814 TI - A tyúk mesterséges termékenyítésér?l, másképp SP - 483 AV - public EP - 491 ER -