%A Zsuzsanna Szőke
%A Barbara Végi
%A Ákos Varga
%A Lászlóné Lennert
%A Péter Péczely
%A Judit Barna
%J ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS
%T A tyúk mesterséges termékenyítéséről, másképp
%X A szerzők kísérleteikben a mesterséges termékenyítés, mint stresszfaktor hatását vizsgálták
mélyalmon tartott tojótyúkokon. A hatást a tojás méretének, a tojásszik kortikoszteron-koncentrációjának
és a korai embrióelhalás arányának változásain követték nyomon.
A kísérleti csoportban 14 New Hampshire tojót friss, hígított spermával heti három alkalommal
inszemináltak, míg a kontroll csoportban az állatokat zavarás nélkül, természetes párzással szaporították
14 tojó, 2 kakas ivararányban. A csoportokat a kísérlet megkezdése előtt 5 hétig szoktattak
az adott tartási körülményekhez. A mesterséges termékenyítés kezdetétől nyolc héten át gyűjtötték,
mérték, majd 5 napig inkubálták a tojásokat. Ezt követően értékelték az embriók fejlettségi státuszát,
és mintát vettek a tojásszikből a kortikoszteron meghatározásra, melyet RIA módszerrel végeztek.
A mesterséges termékenyítés hatására az átlagos tojássúly egy grammal, — e csoporton belül
— az abnormális és elhalt embriókat tartalmazó tojások súlya 4-5 grammal emelkedett. A tojások
súlyának változása az átmérő megnövekedésével járt, ami korrelált a tojásszik növekedésével,
összefüggést tudtak kimutatni a nagyméretű tojások és a rendellenes fejlődés, illetve az embriómortalitás
között. A tojásméret változásaival párhuzamosan szignifikánsan emelkedett a szikbe
deponált glükokortikoid szintje, ami az abnormális és elhalt embriót tartalmazó tojásszikben szignifikánsan
magasabb értéket mutatott az azonos csoportba tartozó élő, normális fejlődésmenetet
mutató tojásokhoz képest. A mesterséges termékenyítés bevezetésétől számított 5. hétig, az abnormális
és elhalt embriót tartalmazó tojások aránya 17-20%-ra emelkedett a kontroll 1-2%-os
értékéhez képest. A kezelés 6. hetére azonban az összes embrió normális fejlődést mutatott a
kísérleti csoportban is.
Általános megfigyelés, hogy a ketrecben tartott és mesterségesen termékenyített tojótyúkok nagyobb
súlyú tenyésztojást termelnek, mint a mélyalmon tartott, természetes párzású szülőpár állományok.
Az eredmények is alátámasztják a fenti megfigyelést, emellett igazolták, hogy a kezelés
első hónapjában a tojássúly változásával párhuzamosan nőtt tojásszikbe deponált kortikoszteron
koncentrációja, valamint a rendellenes fejlődésű embrió és az embrió-mortalitás. Összefoglalóan
megállapítható, hogy a mesterséges termékenyítés ilyen gyakoriságú alkalmazása ténylegesen
kimutatható stresszként hat az állatokra a módszer bevezetésének első 5 hetében, az adaptációhoz
6 hétre volt szükség.
%N 5
%P 483-491
%V 55
%D 2006
%L REAL227220