REAL

A napraforgó-peronoszpórával szembeni szisztemikus indukált rezisztencia citológiai és molekuláris genetikai háttere = Investigations on the cytological and molecular genetic aspects of systemic induced resistance in sunflower against Plasmopara halstedii

Bán, Rita and Turóczi, György and Virányi, Ferenc (2008) A napraforgó-peronoszpórával szembeni szisztemikus indukált rezisztencia citológiai és molekuláris genetikai háttere = Investigations on the cytological and molecular genetic aspects of systemic induced resistance in sunflower against Plasmopara halstedii. Project Report. OTKA.

[img]
Preview
PDF
43319_ZJ1.pdf

Download (73kB)

Abstract

A napraforgó-peronoszpóra elleni hagyományos védekezési módszerek alkalmazásakor több probléma is felmerül a gyakorlatban. Az új, alternatív megoldások, mint pl. a növényi aktivátorokkal kialakítható szisztemikus aktivált rezisztencia (SAR) vizsgálata ezért alapvető jelentőségű. Az általunk alkalmazott növényaktivátorok (BTH, DCINA, BABA) jelentősen csökkentették a fogékony napraforgó fajták és genotípusok peronoszpórás fertőzöttségét: a sziklevélen megjelenő sporulációt, a lomblevelek klorózisát, a növények törpülését és az elhalt egyedek számát. Az aktivátorokkal kezelt fogékony egyedek szöveteiben a fertőzést követően hiperszenzitív reakciót, sejtnekrózisokat, másodlagos sejtosztódást és aktív oxigénvegyületek felhalmozódását lehetett megfigyelni, amely hasonló volt a genetikai rezisztenciával rendelkező növények reakciójához. A SAR molekuláris genetikai hátterét vizsgálva a BTH hatására megnövekedett polifenol-oxidáz és guajakol-peroxidáz szintet, valamint bizonyos géntermékek (GST, PDF, CATA2) mennyiségének növekedését mértük (hasonlóan az ellenálló vonalakhoz), amelyek jelentős szerepet játszottak a fertőzés visszaszorításában. A vizsgált gazda-parazita kapcsolatokban az indukált rezisztencia megnyilvánulása sejt, szöveti és molekuláris genetikai szinten nagyon hasonló volt a genetikai rezisztenciához és a napraforgó-peronoszpóra elleni védekezés egyik fontos eleme lehet. | Protection against the sunflower downy mildew has been affected by several factors. Beside the traditional control strategies, therefore, alternative or supplementary methods are needed, such as the use of induced resistance. According to our results systemic acquired resistance (SAR) induced by BTH, DCINA and BABA, respectively, appeared to be able to restrict downy mildew symptoms, seen as fungal sporulation, leaf chlorosis, dwarfing and damping off, significantly. Hypersensitive reaction, cell necrosis, secondary cell division and the accumulation of active oxigen species found to be associated with infected and induced susceptible plants resembled that usually appearing in genetically resistant inoculated sunflowers. The accumulation of poliphenol-oxidase and guajacol-oxidase enzymes as well as three gene transcripts (GST, PDF, CATA2) were found to be increased in the susceptible sunflower genotype following BTH treatment. In conclusion, induced resistance was very similar to genetic resistance either at host tissue or molecular level in the examined host-pathogen combinations. It seems that immunactivators have some potential as one component of an integrated programme for disease management in sunflower crops.

Item Type: Monograph (Project Report)
Uncontrolled Keywords: Növényvédelem
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > SB Plant culture / növénytermesztés
Depositing User: Mr. Andras Holl
Date Deposited: 08 May 2009 11:00
Last Modified: 30 Nov 2010 20:12
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/1013

Actions (login required)

Edit Item Edit Item