Az indikátoralapú teljesítményértékelésre épülő forráselosztás hatékonysága Magyarországon a felnőtteket ellátó háziorvosi praxisokban = Resource allocation effectiveness of indicator-based performance monitoring in Hungarian primary care for adults

Pálinkás, Anita and Kovács, Nóra and Sipos, Valéria and Vincze, Ferenc and Papp, Magor and Czifra, Árpád and Ádány, Róza and Sándor, János (2019) Az indikátoralapú teljesítményértékelésre épülő forráselosztás hatékonysága Magyarországon a felnőtteket ellátó háziorvosi praxisokban = Resource allocation effectiveness of indicator-based performance monitoring in Hungarian primary care for adults. Orvosi Hetilap, 160 (39). pp. 1542-1553. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31464.pdf Download (310kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553. | Abstract: Introduction: The indicator-based performance monitoring and pay-for-performance system for Hungarian primary care was established in 2009, covering the whole country. It is based on a stable legal system and well operating information technology. Although, the health insurance system is able to facilitate the performance improvement only by the financing for general medical practices, the many times modified present system does not take into consideration (apart from the geographical location of practices) factors which determine the performance but cannot be influenced by general practitioners. Aim: The study aimed at renewing the indicator set and evaluation methodology in order to enable the monitoring to evaluate the performance of general medical practices independent of their structural characteristics. Method: Each adult care specific primary care performance indicator from June 2016 covering the whole country has been investigated. Indicators adjusted for structural practice characteristics (age and gender of patients; relative education of people provided; settlement type and county of the practice) have been computed. The difference between adjusted indicators and national reference values has been evaluated by statistical testing. Appropriateness of the present monitoring and financing system has been investigated by comparing the practice level presently applied and adjusted indicators to outline the opportunities to develop the present system. Results: The present monitoring allocates 34.46% of pay-for-performance resources for improving the performance of practices. The majority of resources supports the conservation of performance. Furthermore, the present system is not able to identify each practice with better than reference performance, withholding amount corresponding to 8.83% of pay-for-performance resources. If this financing were restricted to practices with significantly better than reference performance, the maximum of the financing a month in a practice would increase from 176 042 HUF (551 EURO) to 406 604 HUF (1274 EURO). Conclusion: Completing the performance monitoring system operated at present by the National Health Insurance Fund of Hungary with indicators adjusted for structural characteristics of the general medical practices, the resource allocation effectiveness could be improved. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Actions (login required)

Edit Item