A földtudományok szerepe az élőhelytérképek készítésében és értelmezésében délkelet-magyarországi példák alapján

Deák, József Áron and Rakonczai, János and Ladányi, Zsuzsanna (2016) A földtudományok szerepe az élőhelytérképek készítésében és értelmezésében délkelet-magyarországi példák alapján. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 22. pp. 1-19. ISSN 1216-4585

Preview

Text let_fajl_megnyitas.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

: A természetföldrajzi adottságok és változásaik befolyásolják a természetvédelem objektumainak (fajok, közösségek, tájak) megjelenését, térbeli mintázatát, állapotát. Délkelet-Magyarországon a makroklimatikus különbségek helyett a felszíni üledékek, a vízellátottság és a geomorfológia szerepe hangsúlyosabb a talajok és a biológiai entitások térbeli mintázatában. A földrajzi háttértényezők alapján a vizsgált területen homoki, lösz- és ártéri tájtípusok találhatók. A homoki tájak a garmada-buckamezők vagy a lepelhomok-hátak dominanciája alapján különülnek el, szélvájta mélyedéseik élőhelyi mintázatát, azok felszín közeli üledékei, a talajvízáramlások, a csapadékbevétel, a párolgás és a sófelhalmozódás befolyásolja. A lösszel fedett hordalékkúp-síkságok élőhelyi mintázatát a jégkorszaki felszíni formakincs határozza meg, de jelentős a felszíni leöblítés és a legeltetés irányította padkaerózió szerepe is. Az ártereken az elöntés vagy annak hiánya, kiszámíthatatlansága befolyásolja leginkább a táji mintázatot a geomorfológia és a tájhasználat mellett, ami jelentős élőhelyi diverzitást hoz létre. A vegetáció térképezésére használt különböző léptékű élőhelytérképek egyben az abiotikus adottságok térbeli mintázatára is utalnak. A recens hazai földrajzi adatbázisok azonban csak tájléptékben segítenek a vegetációmintázat értelmezésében.

Actions (login required)

Edit Item