Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége – a perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében = Positive Mental Health of Perfectionists – Patterns of Perfectionism, Emotion Regulation and Subjective Well-Being Among Young Elite Athletes

Reinhardt, Melinda and Tóth, László and Rice, Kenneth G. (2019) Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége – a perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében = Positive Mental Health of Perfectionists – Patterns of Perfectionism, Emotion Regulation and Subjective Well-Being Among Young Elite Athletes. Magyar Pszichológiai Szemle, 74 (3). pp. 301-325. ISSN 0025-0279 (print); 1588-2799 (online)

Preview

Text 0016.2019.74.3.3.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (283kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A perfekcionizmus adaptív és maladaptív formái eltérő módon kapcsolódnak számos, az élsport terén alapvető tényezőhöz (pl. teljesítmény, célorientáció). Vizsgálatunkban ezért a perfekcionista jellemzőkön és az érzelemreguláció minőségén alapuló látens klaszterek azonosítását tűztük ki célul serdülőkorú élsportoló- és kontrollmintában. Feltártuk továbbá az egyes csoportok szubjektívjóllét-mutatóit is. Módszer: 744 versenyszerűen sportoló középiskolást (60,2% fiú, átlagéletkor = 16,83 év, szórás = 1,39) és 591 nem élsportoló osztálytársukat (50,8% fiú, átlagéletkor = 16,91 év, szórás = 1,65) vontuk be a felmérésbe. A kamaszok a következő három skála rövid változatát töltötték ki: Majdnem tökéletes skála (Rice és mtsai, 2014), Kognitív Érzelem-reguláció Kérdőív (Garnefski és Kraaij, 2006) és Serdülő mentális egészség kontinuum skála (Keyes, 2006). Eredmények: Látensprofil-elemzés segítségével mind az élsportoló-, mind a kontrollmintában egy jól interpretálható 3 osztályos megoldás körvonalazódott megfelelő illeszkedési mutatókkal. A kontrollcsoportban adaptív, maladaptív és nem perfekcionista profilok bontakoztak ki, ami számos korábbi teoretikus és empirikus eredménnyel egybecseng. Az élsportoló kamaszok körében nem perfekcionista csoportot nem tudunk azonosítani. A maladaptív perfekcionisták maladaptív érzelemszabályozással csoport mellett a versenyszerűen sportolók körében az adaptív perfekcionisták két további osztályt építettek fel: míg az egyik adaptív érzelemszabályozó stratégiákat képes mozgósítani, addig a másik adaptív perfekcionista csoport minimális mértékben alkalmaz kognitív érzelemregulációs folyamatokat. A hat látens osztály közül az adaptív perfekcionista élsportolók adaptív érzelemregulációval jellemezhetők a legkiemelkedőbb szubjektívjóllét-szinttel mind a globális, mind az érzelmi, a pszichológiai és a társas well-beinget tekintve. Következtetések: Rámutattunk arra, hogy az azonosított látens perfekcionizmus csoportok az érzelemszabályozás és a pozitív mentális egészség különböző szintjeivel és mintázatával jellemezhetők. Background and Objectives: Adaptive and maladaptive perfectionism are in different connections with several characteristics which are important in sport performance, therefore the main aim of our study was to identify and characterize latent classes of perfectionism and emotion regulation strategies in connection with positive mental health in a large young elite athlete sample and controls. Methods: 744 young elite athletes (60.2% boy, mean age=16.83, SD=1.39) and 591 controls (50.8% boy, mean age=16.91, SD=1.65) took part in the research. The questionnaire booklet included the Short Form of the Revised Almost Perfect Scale (Rice et al, 2014), the short version of the Cognitive Emotion Re-gulation Questionnaire (Garnefski & Kraaij, 2006), and the Adolescent Mental Health Continuum–Short Form (Keyes, 2006). Results: Using Latent Profile Analysis we could reveal a well-interpreted 3-class solution in both samples with good fi t indices. Among non-athletes the outlined 3 classes are parallel with several former theoretical and empirical results: adaptive, maladaptive, and non-perfectionists emerged. In the elite athlete sample two adaptive groups and a maladaptive were delineated. One of the adaptive perfectionist athlete group can be featured by adaptive emotion regulation, while the other can be described with low use of emotion regulation strategies. Of the six latent classes the elite athlete group with adaptive perfectionism and adaptive emotion regulation has the highest level of global, emotional, psychological, and social well-being. Conclusions: Detected latent classes highlight that mechanisms of perfectionism accompany with diffe-rent styles of emotion regulation and these patterns are in close relationship with subjective well-being.

Actions (login required)

Edit Item