A földrajzi árujelzők szerepe a magyar borpiacon = The Role of Geographical Indications in the Hungarian Wine Market

Gál, Péter (2020) A földrajzi árujelzők szerepe a magyar borpiacon = The Role of Geographical Indications in the Hungarian Wine Market. Statisztikai Szemle, 98 (3). pp. 242-267. ISSN 0039-0690

Preview

Text 2020_03_242.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

A borok termőhelyük szerinti megkülönböztetése régi hagyomány. A földrajzi árujelzők francia borjogban megjelenő intézménye fokozatosan került át az Európai Unió joggyakorlatába, és mára több ágazatban (borászati termékek, szeszesitalok, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint ízesített borok) is meghatározóvá vált. Az Unió célkitűzése, hogy a hagyományosan használt nevek jogi oltalma által – a költségek ellenére is - előmozdítsa a magasabb minőségi szint elérését. A szakirodalom rámutatott már, hogy e célt nem minden esetben sikerült elérni. Jelen tanulmány célja a magyarországi földrajzi árujelzők felárának felfedése a magyar off-trade borpiacon, melynek érdekében egy 2 672 bort tartalmazó mintán kerül sor hedonikus árelemzésre a kvantilis regresszió módszerével. A szakirodalom alapján feltételezhető, hogy nem mindegyik földrajzi árujelző rendelkezik felárral, valamint, hogy az egyéni márkák és a borok beltartalmi értékének árra gyakorolt hatása is jelentős. Az eredmények alátámasztják a szerző hipotéziseit. A földrajzi árujelzők többsége esetében a mediánnál pozitív felár becsülhető, mindazonáltal ez a hatás hét esetben kimutatható a magasabb kvantiliseknél is. A számítások rámutatnak továbbá arra is, hogy érdemes lehet egyes földrajzi árujelzők minőségi szintek szerinti szegmentációja is. Az eredmények megerősítik, hogy általánosságban a földrajzi árujelzőknek lehet hatása a borárakra, de nem minden esetben, és a hatás nem mindig pozitív. Mindez a földrajzi árujelzők pontos pozícionálásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. Differentiating wines by their place of production has had a longstanding tradition. The institution of GIs (geographical indication) first appeared in the French law and then became gradually part of the EU wine law and the Common Agricultural Policy. The EU quality schemes aim to protect origin and preserve high-quality production (despite higher costs) of wines by regulating the use of their traditional names. However, several studies pointed out that these goals were not always achieved. This study aims to reveal price premiums of Hungarian GI products in the Hungarian off-trade market. Hedonic price indices are calculated on a sample of 2,672 wines using quantile regression. The author formulates two hypotheses: 1. only some GIs have a price premium in the market and 2. an individual brand can also have a price premium. The results confirm both hypotheses as price premiums are usually shrinking as the percentiles rise. Positive price premiums are estimated for most of the GIs for the median; however, only 7 of them have a positive premium for higher percentiles. The study proves that segmentation within GIs by level of quality makes sense as the price premium is substantially higher for the wines in concern. Results also highlight that GIs may influence wine prices in general, however, this is not always true and the impact may be negative as well. This draws attention to the importance of GIs’ right positioning.

Actions (login required)

Edit Item