A húgyúti fertőzések relatív gyakorisága metforminnal és SGLT2-gátlóval kezelt 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegekben. Hálózati metaanalízis = Relative frequency of urinary tract infections in patients affected by diabetes mellitus type 2 treated with metformin and SGLT2 inhibitor Network meta-analysis

Merész, Gergő and Szabó, Szilvia and Dóczy, Veronika and Hölgyesi, Áron and Szakács, Zsolt (2020) A húgyúti fertőzések relatív gyakorisága metforminnal és SGLT2-gátlóval kezelt 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegekben. Hálózati metaanalízis = Relative frequency of urinary tract infections in patients affected by diabetes mellitus type 2 treated with metformin and SGLT2 inhibitor Network meta-analysis. Orvosi Hetilap, 161 (13). pp. 491-501. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2020.31690.pdf Download (310kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: A jelen kutatás célja, hogy szisztematikus irodalomkeresésre épülő hálózati metaanalízis segítségével összehasonlítsa a 2-es típusú cukorbetegség terápiájában alkalmazott, metforminnal kombinált nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT2)-gátlókat a húgyúti fertőzések kialakulási kockázatának vizsgálatán keresztül. Módszer: A MEDLINE és EMBASE adatbázisokban történt irodalomkeresés alapján beválogatott randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatok húgyúti fertőzések gyakoriságára vonatkozó eredményeit hálózati metaanalízis segítségével foglaltuk össze, melyben a közös komparátor a placebóval kombinált vagy monoterápiaként adott metformin volt. Eredmények: Az irodalomkeresés során 10 165 hivatkozást azonosítottunk, s ezek közül 10 közlemény eredményeit tartalmazza a hálózati metaanalízis, amely alapján a húgyúti fertőzések kockázata a metforminnal kombinált, kis dózisú ertugliflozin mellett számszerűleg alacsonyabb volt a többi SGLT2-gátlóhoz képest (ertugliflozin, 5 mg vs. empagliflozin, 10 mg: RR = 0,606, 95%-os CrI: 0,264–1,415; ertugliflozin, 5 mg vs. dapagliflozin, 10 mg: RR = 0,853, 95%-os CrI: 0,301–2,285). Az empagliflozin 25 mg-os dózisa mellett a húgyúti fertőzés kockázata számszerűleg alacsonyabbnak adódott az ertugliflozin 15 mg-os (RR = 0,745, 95%-os CrI: 0,330–1,610), valamint a dapagliflozin 10 mg-os (RR = 0,680, 95%-os CrI: 0,337–1,289) dózisához képest. A hatóanyagok, illetve a dózisok közötti eltérés a húgyúti fertőzések tekintetében nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A metaregressziós elemzések alapján a kiindulási éhomi plazmavércukorszint statisztikailag szignifikáns, pozitív irányú összefüggést mutatott a húgyúti fertőzések relatív gyakoriságával (β = 0,785, 95%-os CrI: 0,062–1,587). Következtetések: A húgyúti fertőzések relatív gyakoriságát vizsgálva nem igazolható statisztikailag szignifikáns különbség a vizsgált, metforminnal kombinált SGLT2-gátló kezelések között. A jelen tanulmány példaként szolgálhat arra, hogy szabadon rendelkezésre álló eszközök felhasználásával lebonyolítható egy hálózati metaanalízis, amely az egészségügyi technológiák relatív hatásosságának, biztonságosságának értékeléséhez gyakran nélkülözhetetlen. Orv Hetil. 2020; 161(13): 491–501. | Abstract: Introduction and aim: The of this research was to conduct a network meta-analysis based on a systematic literature search to compare the relative frequency of urinary tract infections using sodium-glucose cotransporter-2 (SGLT2) inhibitors combined with metformin in the therapy of type 2 diabetes. Method: MEDLINE and EMBASE databases were searched to identify publications of randomized, controlled trials investigating SGLT2 inhibitors combined with metformin in the therapy of type 2 diabetes and providing information on the frequency of urinary tract infections. Results: 10 165 unique citations were screened to identify 10 publications to be included in the network meta-analysis. The network meta-analysis showed reduced risk of urinary tract infections for low-dose ertugliflozin compared to other SGLT2 inhibitors (ertugliflozin 5 mg vs. empagliflozin 10 mg: RR: 0.606, 95% CrI: 0.264–1.415; ertugliflozin 5 mg vs. dapagliflozin 10 mg: RR = 0.853, 95% CrI: 0.301–2.285). For high-dose comparisons, empagliflozin 25 mg showed reduced risk of urinary tract infections compared to both ertugliflozin 15 mg (RR = 0.745, 95% CrI 0.330–1.610) and dapagliflozin 10 mg (RR = 0.680, 95% CrI: 0.337–1.289). The difference between active substances and their doses was not statistically significant for the relative frequency of urinary tract infections. The meta-regression revealed a statistically significant association between baseline fasting plasma glucose level and relative frequency of urinary tract infections (β = 0.785, 95% CrI: 0.062–1.587). Conclusion: There was no statistically significant difference between SGLT2 inhibitors investigated in this study in terms of the relative frequency of urinary tract infections. This research demonstrates the applicability of network meta-analyses when assessing the relative effectiveness and safety of interventions. Orv Hetil. 2020; 161(13): 491–501.

Actions (login required)

Edit Item