Élőhely-szegélyek fészekaljpredációra gyakorolt hatásának vizsgálata a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen

Lerner, Zita and Kovács-Hostyánszki, Anikó and Báldi, András (2009) Élőhely-szegélyek fészekaljpredációra gyakorolt hatásának vizsgálata a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 15. pp. 280-290. ISSN 1216-4585

Preview

Text 25_lernerzita_280-290.pdf Download (467kB) | Preview

Abstract

Az intenzív mezőgazdasági művelés egyik következményeként a tájszerkezet átalakul, az élőhelyek feldarabolódnak. A zavarástól mentes területek beszűkülnek, és a fragmentáció eredményeként egyre több élőhely-szegély alakul ki, amelyek nagymértékben növelik a fészekaljpredációt. Vizsgálatunkat 2008 májusában végeztük a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen (ÉTT), azzal a céllal, hogy összehasonlítsuk eltérő mezőgazdasági kultúrákban elhelyezett műfészkek predációját, valamint vizsgáljuk a szegélytől való távolság hatását a fészekaljpredációra. A kultúra típusán és a szegélytől való távolságon kívül a növényzet magasságának és borításának esetleges hatásait is vizsgáltuk. A 180 kihelyezett fészekből 82 volt predált. Általánosított lineáris kevert (binomiális) modellek alapján a szegélyben elhelyezett fészkek predációja (67% pusztult el) szignifikánsan nagyobb volt, mint a területek belsejében, 100 méterre a szegélytől (28%). A legnagyobb mértékű predáció a búzában volt, míg legkisebb az ugaron. A növényzet átlagborítása és átlagmagassága egyaránt szignifikánsan nagyobb volt az épen maradt fészkeknél. Az eredmények arra utalnak, hogy mind a táj-, mind a vegetációszerkezetnek hatása van a fészekaljpredációra mezőgazdasági területeken is.

Actions (login required)

Edit Item