Az ugarok jelentősége a madárvédelmében a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen

Kovács-Hostyánszki, Anikó and Báldi, András and Batáry, Péter and Tóth, László (2009) Az ugarok jelentősége a madárvédelmében a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 15. pp. 193-203. ISSN 1216-4585

Preview

Text 17_kovacsaniko_193-203.pdf Download (380kB) | Preview

Abstract

Az agrártermelés térhódításával csökkent a természetes élőhelyek aránya, számos faj visszaszorult. A biodiverzitás csökkenés megállítására létrehozott agrár-környezetvédelmi program a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen a résztvevők számára öt év alatt szántóföldjeik összesen 20 százalékán 1-3 éves területpihentetést ír elő, s az így létrejövő ugarok potenciális fészkelő és táplálkozó helyek lehetnek az extenzív mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számára. Vizsgálatunk során 2008-ban 1, 2 és 3 éves ugarterületek, őszi vetésű búzaföldek és gyepek madárvilágát hasonlítottunk össze 39 területen. A madarak relatív abundancia-becslésére pontszámlálással két alkalommal, áprilisban és májusban került sor. Az öt eltérő élőhely típus közti különbséget varianciaelemzéssel (ANOVA), valamint Tukey post hoc teszttel vizsgáltuk. Összesen 176 ponton 51 faj 1347 egyedét figyeltük meg. Leggyakrabban előforduló fajok a mezei pacsirta (Alauda arvensis) 40,6%, a sárga billegető (Motacilla flava) 13,5% és a sordély (Miliaria calandra) 16,5% voltak. Mind a fajszám, mind az abundancia esetében a búzaföldek bizonyultak a legszegényebbnek. Az ugarok a pihentetés idejének növelésével fajokban és egyedekben is egyre gazdagabbá váltak. A gyepek fajszám tekintetében az egy és kétéves, abundancia tekintetében csupán az egyéves ugaroknál bizonyultak gazdagabbnak. Vizsgálatunk rámutatott arra, hogy az ugarok gazdag madárközösségeknek adnak otthont, így természetvédelmi szerepük jelentős.

Actions (login required)

Edit Item