A földhasználat változásainak hatása az éghajlat múltbeli alakulására = Impact of land-use changes on climate in the past

Mika, János and Dunkel, Zoltán and Kerényi, Judit and Kertész, Sándor and Rimócziné dr. Paál, Anikó (2011) A földhasználat változásainak hatása az éghajlat múltbeli alakulására = Impact of land-use changes on climate in the past. Project Report. OTKA.

Preview

Text 48958_ZJ1.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

A Tisza magyarországi síkvidéki vízgyűjtő területére megállapítottuk, hogy 1951 és 2000 között az albedóváltozások miatt átlagosan 0,6 Wm-2-es emelkedés ment végbe a légkör rövidhullámú sugárzási mérlegében. E változás a 6 Kelet-magyarországi megyében 0,3 és 1,0 Wm-2 közé esett. A földhasználat 1959 és 1999 közötti változásának hatásait az MM5 modellt 6x6 km-es felbontással vizsgáltuk az egész országra a megyei földhasználati változások megyéken belül véletlenszerű elosztásával. A legnagyobb hatás a maximumhőmérsékletnél mutatkozott, június-júliusban 0,3 oC, a nyári félévben 0,2 oC melegedéssel. Az ország keleti felében, ahol a művelés nagyobb arányú, a melegedés is erősebb. A relatív nedvesség 0,7 %-os csökkenése főleg a melegedéssel magyarázható. Végül az MM5 modellt több ponton előrelépve használtuk: (i.) Számításaink a kutatáshoz kapcsolódó önálló térképezés nyomán, a teljes XX. századot fogták át. (ii.) Tényleges területi adatokat használtunk a megyei átlag-arányok véletlen elosztása helyett. (iii.) A modell felbontását 2,5x2,5 km-re sűrítettük. E számítások nyomán a napi középhőmérséklet országos átlagban 0,14 oC-kal emelkedett, s emiatt a harmatpont 0,17 oC-kal csökkent. Lokálisan kimutatható a főváros erőteljes terjeszkedésének és a Tisza-tó új vízfelületének a hatása. A csapadék országos átlagai mindkét számításban közel változatlanok, ám egyes időjárási helyzetekben a két napos csapadékösszegek több tíz mm-rel különböztek a földhasználat dátumától függően. | It was established that the short-wave energy balance of the atmosphere increased by 0.6 Wm-2 in 1951-2000 over the plain part of the river Tisza watershed in Hungary due to changes in the surface albedo. This change varied between 0.3 and 1.0 Wm-2 in the corresponding 6 counties of East Hungary. Land-use change effects in 1959-1999 were studied in the MM5 model with 6x6 km resolution for the whole country by random redistribution of the county-mean differences. The largest effect occurred in the maximum temperature with 0.3 K warming in June-July, and 0.2 K for the summer half-year. In East-Hungary, where the managed vegetation covered larger part of the area, the warming was also stronger. The 0,7 % decrease of the relative humidity over the country is explained by the higher air temperatures. Finally, the MM5 was run with further improvements (i) The whole 20th century was studied. (ii) The real, site-specific land use data were used, already. (iii) The model was run in 2.5x2.5 km resolution. The diurnal mean temperature increased by 0.14 K between the start and end of the Century. The dew-point temperature decreased by 0.17 K for the same reason. Local effects of urbanisation around Budapest and those from the new water surface of the Tisza-lake were also detectable. Country-wide mean precipitations did not change a lot, but the differences in the land-use led to a few times ten mm differences in the showers under selected weather conditions.

Actions (login required)

Edit Item