Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika = Solar and astrophysical magnetohydrodynamics

Petrovay, Kristóf and Ballai, István and Erdélyi, Róbert and Forgácsné Dajka, Emese Zelmíra and Marschalkó, Gábor (2012) Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika = Solar and astrophysical magnetohydrodynamics. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 67746_ZJ1.pdf Download (67kB) | Preview

Abstract

A pályázat az ELTE Csillagászati Tanszékén muködo szoláris magnetohidrodinamikai kutatócsoport működésének fo finanszírozási forrása. Itt két fontos eredményünket emeljük ki a 2007--2011 évekből. A naplégkör felső rétegeibe irányuló mechanikai energiatranszport és fűtés kérdése a mai napig nem tisztázott. Fontos empirikus megkötést sikerült adnunk ehhez a problémához azáltal, hogy keskenysávú, nagy felbontású H-alfa felvételek alapján oszcillációkat mutattunk ki a Nap fotoszférájában mágneses elemek egy csoportjában. Gondos elemzéssel kimutattuk, hogy az oszcillációk csak torziós Alfvén-hullámokként értelmezhetőek, melyek szögamplitúdója 22 fok. Ez az ilyen típusú hullámok jelenlétének eddigi legmeggyőzőbb bizonyítéka a Nap légkörében. Energiafluxusuk elegendő lehet a napkorona fűtéséhez is. A Nap-dinamó lehetséges működési mechanizmusai közül az egyik legnépszerűbb az ún. határfelületi dinamó. Ennek legegyszerűbb, s így a fontosabb effektusok kölcsönhatásába leginkább betekintést engedő leírása a Parker-féle analitikus határfelületi dinamómodell. Ennek további általánosításaként levezettük és grafikusan megoldottuk a felületi hullám viselkedését leíró diszperziós relációkat arra az esetre, ha a tachoklína véges vastagságú (szemben az eredeti modellel, ahol két félvégtelen réteg szerepel). Azt találtuk, hogy a véges rétegmélység hatása igen összetett, és a véges mélységű vízrétegen terjedő felületi hullámok analógiája nem alkalmazható. | The project has been the principal source of funding for the solar and astrophysical research group at the Department of Astronomy of Eötvös University. In this summary we just mention two key results of our research. The flow of energy through the solar atmosphere and the heating of the Sun's outer regions are still not understood. We could impose an important empirical constraint on this problem by detecting oscillatory phenomena associated with a large bright-point group. With careful analysis we have demontrated that these oscillations are the signature of Alfvén waves produced by a torsional twist of ±22 degrees. This is the most convincing evidence to date for the presence of such waves in the solar atmosphere. The energy flux associated with this wave mode is sufficient to heat the solar corona. One of the most widely duscussed scenarios for the solar dynamo is the so-called interface dynamo. We generalized Parker's analytic Cartesian interface dynamo to the case of a shear layer of finite thickness and low resistivity (""tachocline""), bounded by a perfect conductor (""radiative zone"") on the one side, and by a highly diffusive medium (""convective zone"") supporting an alpha-effect on the other side. We have found that the ffect of finite layer depth is quite complex and the analogy with surface waves on shallow water is not applicable.

Actions (login required)

Edit Item