A szubjektív energiaszegénység mérésének problémái Magyarországon

Kökény, László and Stefkovics, Ádám and Hortay, Olivér (2021) A szubjektív energiaszegénység mérésének problémái Magyarországon. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 68 (7-8). pp. 753-772. ISSN 0023-4346

Preview

Text 03KokenyStefkovicsHortayA.pdf Download (449kB) | Preview

Abstract

Az energiaszegénység csökkentése egyre fontosabb feladat az Európai Unióban. Jelen cikk az energiaszegénység-érzet és a leggyakrabban alkalmazott szubjektív indikátorok kapcsolatát vizsgálja. A standard szubjektív indikátorok az egyének szubjektív beszámolóira hagyatkoznak, a felfűtési képesség, a közüzemi­számla­tartozások és más szempontok szerint, míg az energiaszegénység-érzet azzal függ össze, hogy az energiaszegénység milyen mértékben része az egyének identitásának. Az elemzés alapjául egy 1001 magyar felnőtt korú lakos megkérdezésével készített, számítógéppel támogatott telefonos adatfelvétel szolgált. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a szubjektív energiaszegénység legelterjedtebb indikátorai mérsékelten jelzik előre az energiaszegénység-érzetet, ami komoly érvényességi problémákat vet fel a mérőszámok kapcsán. Ezzel szemben az, hogy a válaszadó közvetlen környezetét mennyire tartja energiaszegénynek, nagyon erősen meghatározza az energiaszegénység-érzetet. A használatban lévő szubjektív indikátorok érvényességét a jövőben még tovább kell kutatni, továbbá szükség lenne olyan kiegészítő indikátorok kidolgozására, amelyek képesek megragadni az energiaszegénység társas jellegét. Ezek a mutatók kulcsfontosságúak lehetnek az energiaszegénység visszaszorítására irányuló politikai intézkedések sikerességét tekintve is.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q41, Q48.

Actions (login required)

Edit Item