Eltékozolt újszülöttek 2. = Wasted newborns 2.

Cseres, Judit (2021) Eltékozolt újszülöttek 2. = Wasted newborns 2. BELÜGYI SZEMLE, 69 (KSZ3). pp. 9-31. ISSN 2062-9494 (nyomtatott); 2677-1632 (online)

Preview

Text Cseres-29304-1-10-20210830.pdf Download (435kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a saját újszülött sérelmére emberölést elkövető anyák helyzetét mutatja be a cselekményhez vezető utat és okokat kutatva. Módszertani és koncepcionális megközelítésben megismétli a korábbi – 1981-1998 közötti rendőrségi ügyiratok feldolgozása alapján elvégzett – kutatást, áttekinti és elemzi az 1998 és 2018 között ismertté vált esetek ügyészségi ügyirataiból származó adatokat. Az adatok összevetésében a kétszer majd 20 év azonos módon feldolgozott adataiban az időközben lezajlott, a történelminek nevezhető változások hatásait is keresi. Az elkövetők családi helyzetében jelentős változás, hogy hivatalos rangra emelkedett az élettársi kapcsolat. Ebben egyszerre mutatkoznak meg a végleges elköteleződés bizonytalanságai és a kapcsolat önkéntes fenntartásának motívumai. Változott a gyermekvállalás általános életkori képe is. Az első időszakban legtöbben 25 éves korukig, míg a második időszakban a 20-25 éves és a 36-40 éves korukban kerülnek leggyakrabban nem kívánt terhes állapotba. A terhességet a várandósok mindkét időszakban titkolják, azaz veszélyeztetett terhességet hordanak ki. A titok minden áron való fenntartásával magányosan szülnek, és az újszülött létének eltitkolása vezet a halálát okozó végzetes cselekménysorhoz. Tapasztaljuk, hogy az első kutatási szakasz hatására létrejött segítő civil szervezetek jelentősen hozzájárulhatnak az újszülöttölés megelőzéséhez, ezért a további közleményekben a megelőzés további lehetőségei is felmerülnek. Egy következő tanulmány foglalkozik majd az ítélkezési gyakorlat tanulságaival. = This article analyses the situation of mothers having committed infanticides of their newborns, looking at the causes along the path that led to the fatal event. Both in terms of concept and methods, the analysis repeats the practice of a predecessor work using official police documents dating to the period between 1981-1998. The present one, however, is based on data extracted from prosecutors offices’ files of cases,became known between 1998-2018. In addition to the original ones, the analysis aims at searching for traces of the historic events ensued during these 40 years. A societal change was, that affected also the perpetrators, that cohabitation became a legally recognised alternative to marriage. The increased share of this form of partnership indicates a similar increase both in the uncertainty in final commitments and in voluntary maintenance of relationships. The age pattern of fertility has changed, too. While most of the studied mothers conceive their unwanted pregnancy before the age of 25 in the first period, in the second period, an interesting, new pattern emerges with two “peaks” among the ages of 20-25 and 36-40. Pregnant mothers hide their pregnancy in both periods, so it becomes a high-risk pregnancy. To keep the secret from being discovered as much as possible, they give birth alone. Ultimately, keeping the secret of the newborn leads to the ensuing fatal chain of events. Looking at the second period, one experiences that the NGOs set up to help mothers with unwanted pregnancies can contribute significantly to the prevention of infanticides of newborns. In further articles, we shall explore other means of prevention. A forthcoming article will also explore conclusions drawn from case law of infanticides of newborns.

Actions (login required)

Edit Item