Az ázsiai hunok régészetének időszerű kérdései

Csiky, Gergely (2021) Az ázsiai hunok régészetének időszerű kérdései. MAGYAR TUDOMÁNY, 182 (1). pp. 26-41. ISSN 0025-0325

Preview

Text 54.pdf Download (9MB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmány a belső-ázsiai hsziungnu régészet kutatásának aktuális állását tekinti át, kitérve olyan problémákra, mint a hsziungnu név tartalma és a hsziungnu régészeti emlékanyag megha- tározása. A központi jelentőségű módszertani kérdések közé tartozik a hsziungnuk és a hunok azo- nosítása, valamint a hun vándorlással kapcsolatos legújabb elméletek, melyek ráirányítják a figyel- met mindazon nehézségekre, amelyek a kontinensek közötti népvándorlások kimutatását övezik. A nemzetközi kutatás a történelem első nagy nomád birodalmának megteremtői, a hsziungnuk kapcsán általában a nomadizmus – ezen belül is elsősorban a földművelés és a nomád szálláshe- lyek – problémájára koncentrált, nem utolsósorban azért is, mert az e csoportok életmódjáról szóló elképzeléseket alapvetően határozták meg a sztereotipikus képet rögzítő kínai leírások. A sírrégé- szeti kutatásokat tárgyalva bemutatja, hogy a sírépítmények két típusát, a teraszos és a kőkörös sírokat általában az elit és a köznép különbségeként értelmezték. Az újabb kutatások azonban a két típus különbségében az időrendi különbségek és az eltérő történeti háttér szerepére világítottak rá. Az utóbbi évtizedekben a Hsziungnu Birodalom régészete az egyre szaporodó nemzetközi kutató- csoportok és a mongol régészek közötti együttműködés keretében valódi multidiszciplináris ku- tatási területté nőtte ki magát. Az új megközelítések a környezet- és tájrégészet, valamint a bio- és az etnoarchaeológia területén jelentek meg a leghatározottabban. A Mongólia több mikrorégióját górcső alá vevő projektek feltérképezték a településsűrűséget és -hálózatot, illetve ezek szezonali- tását. Bioarchaeológiai módszerekkel az egykori táplálkozási szokásokat, az egyének és közösségek mobilitását és rokonsági viszonyaikat vizsgálták. A hsziungnu korú csontvázak archaeogenetikai elemzése a népesség nagy heterogenitására irányította rá a figyelmet, részben a közöttük élő han kínai csoportokkal való keveredés miatt. A mai nomád közösségek között tett etnoarchaeo- lógiai megfigyelések emellett a nomád szállások azonosításában hoztak jelentős előrelépéseket. A hsziungnu régészet így ma már összességében egy gyors ütemben bővülő tudományterület, amely rendkívül hasznos adatokkal egészíti ki a Kína északi határán élő korai nomád birodalom gazdaságáról, társadalmáról és kultúrájáról a kínai írott forrásokból megismerhető képet.

Actions (login required)

Edit Item